Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig
Szegeden nem okozott különösebb gondot az sem, hogy az MKP 1946 májusában taktikai okokból — de így is helytelenül — felvetette a fúziót, annak ellenére, hogy az SZDP reagálása erre természetesen az önállóság még fokozottabb hangsúlyozása lett. Éppen Szegeden nyilatkozott erről Bán Antal, Kéthly Anna és dr. Valentiny Ágoston, elhatárolva az SZDP-t a bal és jobboldaltól egyaránt.161 A „híd-koncepció” e középutas értelmezésével szemben ugyanakkor Szakasits Árpád a szegedi Népszava jubileumi számában félreérthetetlenül a baloldalra nyitás mellett foglalt állást.162 Ebben a periódusban mindkét párt nagy gondot fordított a szervezeti fejlesztésre, taglétszámának emelésére és a különböző rétegek közötti befolyásának növelésére. Ekkor jött létre az MKP Nagyszegedi Bizottsága, amelyhez Szegeden és külterületén kívül 14 környező község is tartozott, mégpedig három közigazgatási területről.163 Lényegében azonos ezzel az SZDP szegedi szervezetének hatáskörébe tartozó terület, bár a szegedi városi titkárságon kívül itt három külön járási titkárság (szegedi, kiskundorozsmai és torontáli) kezdte meg 1946 elején működését. Ezek a járási titkárságok ugyan formailag a megyei titkár hatáskörébe tartoztak, de a pártszervezésben segítséget, irányítást addig is és ezután is Szegedről kapott ez a terület. Erősen kötődött tehát a három járási titkárság területe mozgalmi szempontból az SZDP Szeged városi titkárságához, magukat a járási titkárokat is Papdi György szegedi titkár nevezte ki. (Ezt az SZDP központja nehezményezte is.)164 Éppen e kötődés miatt a szegedi szervezet a Csongrád és Csanád megyei titkárságokkal meg is egyezett a dorozsmai és torontáli járás hozzátartozása ügyében.165 1947-től kezdődően azután a hovatartozás még kevésbé jelentett problémát, mivel Papdi György egyszemélyben lett a Csongrád megyei és a Szeged városi SZDP szervezet titkára is. Mindezek a szervezeti változások mindkét pártban a nagyarányú számszerű fejlesztéssel voltak összefüggésben. Az MKP szegedi szervezete a párt Központi Vezetőségének határozata értelmében egyik kulcskérdésnek tartotta a mennyiségi fejlődést. Az első nagyszegedi pártértekezlet is ilyen értelmű határozatot hozott.166 1946 márciusában a párt taglétszáma Szegeden 7585 volt és 41 szervezettel rendelkezett. Ebből 11 kerületi, 12 üzemi, 7 tanyai, 11 falusi szervezet volt. A létszámból a városra 5099 fő esett, ebből 1628 fő (31,9%) az üzemekből került ki. Áprilisban már 1707 fő az üzemi párttagok száma. Erre a hónapra egyébként a Nagyszegedi Párt- bizottság a taglétszám 10%-os emelését írta elő. Májusban a létszám 6%-kal nőtt. 1946. június 1-én az MKP már 22 üzemi szervezettel rendelkezett. Kerületi szervezetei száma ekkor 10, viszont már 24 falusi és tanyai szervezetről tudunk. A kongresszusi verseny során a párt tovább növelte tagjainak létszámát. 1946 augusztusában a Nagyszegedi Pártbizottság területén 9861 kommunista volt.167 168 Az SZDP az 1946 eleji periódusban mennyiségi vonatkozásban és ezzel politikai befolyásban is előre tört Szegeden. Megerősítette illetve újjászervezte meglevő szervezeteit és újakat is hozott létre. Különösen nagy gondot fordított ekkor az üzemekre, munkásbázisa növelésére. 1946 július—augusztusáról állnak rendelkezésünkre olyan adatok, amelyeket össze lehet hasonlítani az MKP előbb felvázolt 1946 nyári szervezeti helyzetével. Az SZDP szervezeteinek száma 69, ebből 13 kerületi, 11 Szeged161 Uo. 1946. június 18., június 22. 162 Uo. 1946. június 20. 163 Csongrád megye egy része (kiskundorozsmai járás), Csanád megye egy része (Torontáli járás) és Nagyszeged közigazgatási területe tartozott a Nagyszegedi Pártbizottság fennhatósága alá. 161 PI Arch. 283—3/124. 165 Uo. 166 Délmagyarország, 1946. február 19. 167 PI Arch. 274—16/155. 168 Uo. 283—3/124. 227
