Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig

azonban nem tudta megakadályozni — ez nem is lett volna helyes — és a későbbiekben, a pártszervezetekhez hasonlóan — sőt Szegeden néhol élesebben — súrlódások, nézeteltérések jelentkeztek a két ifjúsági szervezet között. Az ifjúsági mozgalom területén is volt azonban együttműködést elősegítő tényező. A két párt ugyanis a szak- szervezeten belül július 5-én Szegeden is közös ifjúsági szervezetet, a Szakszervezeti Ifjúsági és Tanoncmozgalmat (SZÍT) hozott létre.

Az első komolyabb nyílt összeütközés Szegeden a két párt között a Valentiny- kérdésben történt. A népi demokratikus fejlődéssel, a munkásegységgel egyre inkább szembekerülő szociáldemokrata politikust fasisztamentésért és jobboldali akcióiért élesen megtámadta a Délmagyarország. Heves sajtóvita keletkezett a két pártlap között.117 Az SZDP-n belül sem volt egység Szegeden a vitatott kérdésben, hiszen a Valentiny által képviselt csak alkotmányos, parlamentális eszközökkel folytatott harccal ellentétben Pintér Géza a legerélyesebb eszközöket követelte a reakcióval szemben és egyben a két munkáspárt összefogását.118 A Szegedi Népszava viszont Garami Ernőhöz hasonlította Valentinyt és Szegedre, a szegedi párt élére történő visszatérését óhajtotta, miután az igazságügyminiszter kénytelen volt lemondani.11^

Az alkalmazott harci eszközök kérdése tehát változatlanul problémát jelentett. A Szegedi Népszava például tiltakozott az MKP vezette bírósági .tüntetés ellen — amely a fasisztamentő akció ellen zajlott le — védelmébe véve a „szigorúan törvényes és alkotmányos eszközöket”.120 Ugyanakkor kiállt az 1945. szeptember 15-i, a SZIM által szervezett parasztellenes piactüntetés mellett és azt fegyelmezett, jogosult demonstrációnak tartotta. A tüntetésen történt atrocitásokért elhárította a pártról a felelősséget.121 Simon Béla ugyancsak elhatárolta az SZDP-t a kilengésektől, de a SZIM meggondolatlan lépésétől is és szigorú vizsgálat indítását jelentette be.122 Az értékelés ellentmondásosságát tükrözte az SZDP szegedi szervezete VB-jének szeptember 18-i állásfoglalása is e kérdésben. Egyrészt ugyanis vállalta a megmozdulást, a kilengésekkel viszont nem értett egyet, és azokat más pártok rovására írta.123 Nincs tehát teljes egyetértés az adott kérdésben az SZDP szegedi szervezete, a SZIM szegedi szervezete és a Szegedi Népszava között, annak ellenére sem, hogy teljes harmóniát nyilvánítottak ki.124 A tüntetés értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az nagy veszélyt jelentett a munkás-paraszt szövetség szempontjából, éppen akkor, amikor az FKP a parasztsztrájk reakciós tervét felvetette. Másrészt ártott a két munkáspárt együttműködésének is, lazította azt, hiszen az MKP előzetesen elállt a tüntetésen való részvételtől, sőt elítélte, mint a realitásokkal nem számoló demagóg, parasztellenes akciót, kijelentve, hogy a súlyos gazdasági helyzetért nem a parasztság a felelős. Az említett két tüntetéshez való szociáldemokrata viszonyulás alapján leszögezhetjük, hogy a szegedi SZDP állásfoglalását mindkét esetben elsősorban pártpolitikai- és presztízsszempontok, a kommunista párttal szembeni féltékenység határozta meg. Ebben az időben tehát mindkét párt részéről kezdenek előtérbe kerülni pártpolitikai szempontok, néhol az együttműködés rovására is. Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy a két párt viszonya Szegeden a választási kampány megindulása előtt, a budapesti választások időszakában, ha változatosabb és a korábbi117 Uo. 1945. június 30., július 3., július 5. Szegedi Népszava, 1945. július 1., július 3., július 4.

118 Szegedi Népszava, 1945. július 1.

119 Uo. 1945. július 10.

120 Uo. 1945. július 28.

121 Uo. 1945. szeptember 16., szeptember 18.

122 Délmagyarország, 1945. szeptember 19. Figyelemre méltó, hogy a nyilatkozat a Délmagyar- országban jelent meg.

123 Szegedi Népszava, 1945. szeptember 19.

121 Uo.

219