Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Fábián György: A két munkáspárt együttműködésének fejlődése Szegeden a város felszabadulásától az 1947-es választásokig
államhoz is.110 Nála a „ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért” koncepció, a hagyományos „szociáldemokrata szocializmus”-t jelentette. Ezzel szemben Pintér Géza és Simon Béla az SZDP szegedi titkárai, valamint dr. Antalffy György megnyilatkozásaiban ha van is eszmei-politikai bizonytalanság, tisztázatlanság, de a „ma a demokráciáért, holnap a szocializmusért” baloldali szociáldemokrata értelmezése mutatkozik meg. Simon Béla ugyanis népi demokráciáról, demokratikus, népi Magyarország felépítéséről, osztálynélküli szocialista államról beszélt.111 Dr. Antalffy György előadása a szociáldemokráciáról is azt jelzi, hogy a baloldaliak a polgári demokráciánál jóval többet akarnak, ténylegesen — nemcsak szavakban — marxisták, szocialisták. Dr. Antalffy megfogalmazása szerint a szociáldemokrácia az állam és a társadalom igazságos, értelmes emberekhez méltó rendje. Ugyanakkor ezt pontosította is, amikor hozzátette, hogy a politikai hatalmat a munkásság számára kell megszerezni.112 Innen már csak egy lépés választotta el az SZDP balszárnyát a proletárdiktatúra, a demokrácia kommunista értelmezése elfogadásától. Pintér Géza is a kapitalizmus és a polgári demokrácia felszámolásának szükségességéről, a tényleges gazdasági, politikai demokrácia, vagyis egy „szociális demokrácia” megvalósításáról beszélt.113 A fejlődés jellegének, szakaszainak bizonyos eklektikus értelmezése jellemzi a szegedi SZDP baloldalának ideológiai arculatát. A baloldal említett képviselői azonban — és Papdi György titkár is — hangoztatták és vállalták a kommunista párttal való együttműködést és a munkásegység mindenáron való megőrzésére szólítottak fel. A helyzetet az bonyolította, hogy az SZDP egységesen — az említettek is — a választási küzdelmekben a szociáldemokráciát jelölték meg, mint egyetlen kivezető utat — elsősorban pártpolitikai okokból —, bár az SZDP vezető szerepébe vetett hit ekkor még az osztályharcos szárnyra is hatott. A kommunisták nélküli szerepvállalás realitását azonban nem gondolhatták komolyan. Együttműködési készségüket így ez nem befolyásolta. Konkrét politikai kérdésekben is megjelentek az első nyílt ellentétek az SZDP szegedi szervezetén belül és az SZDP és az MKP között. Ilyen kérdés volt például a tömegszervezetek egységének kérdése. Az SZDP nem vett részt az ifjúság egységes demokratikus tömegszervezetében, a MADISZ-ban, hanem külön ifjúsági szervezetet hozott létre Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) néven. A szervezkedő SZIM és a MADISZ között kiéleződött a viszony az ifjúsági mozgalom egységének kérdésében. A központ döntése értelmében az SZDP szegedi szervezete nem ismerte el az ifjúság egységszervezetének szükségességét. Ők is azzal az ismert érveléssel éltek, miszerint a szocialista, marxista világnézet háttérbe szorulásától félnek a MADISZ-ban és „keveselljük a demokráciát szocialista tartalom nélkül” jelszóval indokolták a külön szociáldemokrata ifjúsági szervezet létrehozását.114 Ennek viszont gyökeresen ellentmond, hogy ugyanakkor a SZIM „kitárja kapuit az egész magyar fiatalság számára”.115 Ugyancsak ebben az időszakban hozta létre az SZDP Szegeden nőbizottságát és az egyes szervezetekben önálló nőcsoportjait. Tehát az SZDP is önálló rétegszervezeteket hozott létre. A szegedi MADISZ Központi Vezetősége káros és veszélyes egységbontásnak tartotta a SZIM létrehozását és rámutatott arra, hogy a világnézeti különbség nem lehet akadálya az egységes ifjúsági tömegszervezetnek.116 A SZIM megalakulását 110 Uo. 1945. július 31. 111 Uo. 1945. június 24. 112 Uo. 1945. június 30. 113 Uo. 1945. december 25. 114 Uo. 1945. június 24. 115 Uo. 116 Déhnagyarország, 1945. június 27. 218
