Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata
a munkásotthon céljára. Kategorikusan leszögezték, hogy eddig is a „...szentesi zsidóság pénzelte a vörös mozgalmakat.”327 E ferde beállítású híradások a későbbiek során nagy kavarodások okozói lettek Szentesen, melyeknek nem tudta elejét venni az a nyilatkozat sem, melyet a szentesi izraelita hitközség tett a fenti híresztelésekkel szemben. Egyértelműen kijelentették, hogy: „A szentesi izraelita hitközség sem a munkásotthon céljaira, sem semmiféle párt céljaira soha egyetlen fillért sem juttatott, de soha nem volt szó arról sem, hogy a szentesi zsidóság szervezetten, vagy megállapodás alapján ilyen célokra adományt ajánlana fel. A szentesi zsidóság teljesen távol áll mindenféle szélsőséges mozgalmak akár erkölcsi, akár anyagi támogatásától...”328 A munkásmozgalom elleni közhangulat szításának kísérlete mellett a szentesi mozgalom elleni hatósági fellépés lényeges tartozékai voltak a munkásvezetők ellen különböző címen indított eljárások. Tudni vélték például, hogy március 28-ra az SZDP szentesi csoportja az SZDP csongrádi csoportjával közös szerszámos felvonulást szervez. Erre hivatkozva a szentesi rendőrtanácsos már március 4-én indítványozta illetékes helyen a munkásotthon bezárását, s a felvonulás megtiltását.329 Mint később kiderült, a hatóság részéről megnyilvánuló provokációról volt szó, ugyanis a mozgalom vezetői nem terveztek semmiféle felvonulást március 28-ra.330 A csongrádi rendőrkapitány is ezt támasztotta alá, midőn a főispánhoz március 7-én írt jelentésében arról számol be, hogy a jelzett március 28-i közös tüntetést lenyomozták, s megállapították, hogy ilyenről a csongrádiak nem tudnak, s ilyet nem is terveznek.331 Ennek ellenére — a március 15-i tömegdemonstrációt követő napon — a szentesi rendőrség ismét azzal hozakodott elő, hogy a jelzett felvonulás szervezése folyik. Értesüléseikre hivatkozva jelentették, miszerint az SZDP vezető tagjai bizalmasan elhatározták, hogy a rendőri karhatalom közbelépése ellenére is a tüntető felvonulást erővel megtartják.332 A nyomaték kedvéért március 20-án újabb jelentést fogalmazott a szentesi detektívcsoport vezetője. Ebben nyomatékosan kijelentette, hogy az SZDP vezetői — „... név szerint ifj. Mikecz János, Döme Imre, Erdei Mihály, Mészáros András, Török Sándor, Molnár József és Ambruzs Albert helybeli lakosok, a szociáldemokrata párt szervezésének ürügyén kommunista szervezkedést készítenek elő...”333 A rendőrség arról is tudomást szerzett, hogy: „...e célból ismeretlen helyről nyomtatványokat, könyveket és más iratokat kaptak, sőt Budapestről leküldött ismeretlen kilétű megbízottakkal is tárgyalásokat folytattak...”334 A jelentést fogalmazó Puskás János hozzátette még, hogy a március 15-i nemzeti ünnepen rendezett piros szalagos koszorúzás és tüntető felvonulás is már ezen kommunista szervezkedést mutatja, melynek további fejleményét jelentené a március 28-ra tervezett 327 Téves beállítású szentesi események a pesti lapokban. Alföldi Újság, 1937. márc. 24. A szóban forgó Esti Újság szavahihetőségének szemléltetésére alkalmasnak látszik annak megismerése, ahogy beszámolt a szentesi március 15-i eseményekről. A hatósági jelentésekkel ellentétben^— melyek a márc. 15-i tömegdemonstrációról a fent leírtaknak megfelelően számoltak be —• az Esti Újság tudni véli, hogy a város közönsége pillanatok alatt körülvette a tüntető menetet, letépte a vörös kokárdákat és azokat beletaposta az utca sarába. A tüntetőket a rendőrségnek kellett megvédenie a tömegtől. (Uo.) 328 UO. 329 CsmL (Szf) 377/1937. 1. sz. 65/1937. sz. Főisp. rés. 330 Barta—Gecsényi—Schneider: id. mű 144. 1. 331 CsmL (Szf) 377/1937. 1. sz. 70/1937. sz. Főisp. rés. 332 Uo. 92/1937. sz. Főisp. rés. (Megjegyzés: Erre hivatkozva nem engedélyezték az MFOSZ szentesi csoportja által húsvét első napjára (márc. 28.) a terv bevett táncmulatság megtartását sem. Uo. 97/1937. sz. Főisp. rés.) 333 CsmL (Szf) 377/1937. 1. sz. 116/1937. sz. Főisp. rés. 334 Uo. 185
