Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata
szerszámos felvonulás.335 Érvei hatásosnak bizonyultak, ugyanis a szentesi rendőr- kapitány még ugyanezen a napon elrendelte az SZDP vezetőinek lakásán a házkutatást, a Bocskai utcai munkásotthonban a személyi motozást és a munkásotthon átkutatását.336 Az akcióra március 25-én délután került sor, a fentebb felsorolt személyek lakásán, ill. a munkásotthonban. A hivatalos indoklás szerint, a pártszervezet részére különböző helyről érkezett kommunista tartalmú sajtótermékek, könyvek, kéziratok, valamint a március 28-i tüntetéshez készített vörös zászló után kutattak.337 Vörös zászlót ugyan nem találtak, de lefoglaltak több, a párt szervezésével kapcsolatos iratot, felforgatónak minősített könyvet és sajtóterméket, valamint a párt 1930—1937 közötti levelezését.338 A házkutatások csak az egyik részét képezték a mozgalom vezetőivel szembeni hatósági fellépésnek. Ezzel párhuzamosan folytak a vezetők ellen különböző címen indított kihágási eljárások. A házkutatás előtt két nappal ilyen eljárás indult ifj. Mikecz János és Döme Imre ellen, kik a vád szerint, 1936 novemberében és 1937 első napjaiban engedély nélkül gyűlést tartottak az SZDP párthelyiségében. A rendőrbíró természetesen mindkettőjüket bűnösnek találta, s ifj. Mikecz Jánost 20 napi, Döme Imrét 15 napi elzárásra ítélte.339 Ifj. Mikeczre nézve ez az ítélet csak a kezdetet jelentette. Rá, mint SZDP VB tagra, a MÉMOSZ helyi csoportelnökére, radikális városi képviselőre és nem utolsósorban a munkásfiatalok elismert vezérére, a^rendőr- hatóságok különös gondot fordítottak. Az engedély nélküli gyűlésezésért kirótt ítélet után nem sokkal, a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával „vörös szín tüntető használata által elkövetett kihágás” címén állították a kihágási bíróság elé. Ezúttal 45 napi elzárásra ítélték.340 Még ugyanezen a napon egy másik kihágási ügyet is tárgyalt a bíróság, melynek vádlottja szintén ifj. Mikecz János volt. Most a munkásotthon építéséhez szervezett engedély nélküli adománygyűjtésért kívánták elmarasztalni. Mikecz védekezésében elmondta, hogy az adománykérő levélre reagálva, Kanász Nagy Sándor polgármester, Négyesi Imre ny. polgármester, Lakos István főjegyző, Bugyi Antal kormányfőtanácsos és a közélet más vezetői is adakoztak, tehát nem gondolhatta, hogy a gyűjtés jogtalan. Érvei azonban nem hatottak. Több mint három órás tárgyalás után újabb 10 napi elzárásra ítélték.341 Az iratok tanúsága szerint, a március 15-i demonstráció alkalmával a párttal szimpatizálók sem kerülték el a hatóságok figyelmét. Velük szemben is eljártak, ha nem is olyan nyíltan, mint a munkásvezetők ellen. A módszer igen egyszerű volt. Két főispáni bizalmas levélről van szó, mely közül az egyik Szentes város polgármesteréhez, a másik pedig Csongrád vármegye alispánjához íródott. A polgármesternek szóló levélből kiderül, hogy a főispán bizalmas értesülése szerint, Szőke Éerenc városi utász részt vett a március 15-i ,,szocialista-kommunista" felvonuláson a szimpátiatüntetők között. Mivel Szőke Ferenc fiai rendszeresen munkát szoktak kapni a városi mérnöki hivataltól, „...nagyon kívánatosnak tartanám — írja a főispán —, ha Polgármester úr bizalmasan és feltűnés nélkül intézkednék az iránt, hogy a mérnöki hivatal az ilyen felforgató gondolkodású embereket a munkaalkalmakból lehetőleg 335 Uo. 336 Uo. 116/1937. sz. Főisp. rés. 337 Uo. 115/1937. sz. Főisp. rés. 338 Uo. 115—116/1937. sz. Főisp. rés. 339 Alföldi Újság, 1937. márc. 23. 340 Alföldi Újság, 1937. ápr. 16. 341 Uo. Mikecz János ügyéről az országos sajtó is beszámolt: „A szentesi Szociáldemokrata Párt vezetőjét 55 napi elzárásra ítélték” címen. Magyar Hírlap, 1937. ápr. 16. Néhány nappal korábban ugyanez az újság arról adott hírt, hogy: „...A szociáldemokrata munkásság március 15-i felvonulásával kapcsolatban több mint 200 kihágási eljárás indult.” Magyar Hírlap, 1937. ápr. 2. 186
