Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata
kimutatták Szentes és a megye többi településén kialakult munkanélküliség méreteit, s sürgős intézkedéseket követeltek.280 Mivel ez elmaradt, még ugyanez év decemberében újabb memorandumot nyújtottak be hasonló tárgyban.281 1933 márciusában ismét az építőmunkások jelentkeztek memorandummal a hivatalos szerveknél, tiltakozva az ínségmunka rendszere, s az azon történő alacsony bérezés ellen.282 Ezeknek a beadványoknak közös jellemzője volt, hogy a munkásszervezetek vezetői fogalmazták és írták alá, s bár a tagság állásfoglalását fejezték ki, ez az okmány külső formájában nem tükröződött. (így például az 1930. évi építőmunkás memorandumokat ketten; az 1932. évi földmunkás memorandumokat pedig 11-en, illetve 5-en írták alá, holott a dokumentumok a munkások ezreinek helyzetével foglalkoztak.) 1937-ben a mozgalom vezetői épp ezen kívántak változtatni. Elképzelésük lényege az volt, hogy a memorandum megszövegezését követné egy eddig mellőzött mozzanat: a memorandum tömegek elé terjesztése, ill. elfogadtatása. Ennek kivitelezési módját meggyőzés útján történő aláírások gyűjtésében látták. Ez az új taktika igen sok lehetőséget rejtett magában. A két legfontosabb talán az, hogy a tömegek bevonásával nyomást gyakorolhattak a hivatalos szervekre, aláírások százaival demonstrálva a megfogalmazott követelések létjogosultságát; másrészt az aláírás- gyűjtés során, széles munkástömegekkel kerülhettek közvetlen kapcsolatba a mozgalom vezetői és aktivistái. A fenti elképzelés egyébként nem számított újnak. Már 1931 februárjában, az MFOSZ szentesi csoportjának közgyűlésén hangot kapott olyan indítvány, hogy memorandumban rögzítsék a munkanélküliek kívánságait, s azt az összes munka- nélkülivel való aláíratás után nyújtsák át az illetékes hatóságoknak.283 A javaslat- tevők valószínűleg a csongrádi földmunkások példáját akarták követni, kik egy héttel a szóban forgó közgyűlés előtt (1931. január 30.) adtak át egy 1041 aláírással megerősített memorandumot a város vezetőinek.284 Az indítványt ekkor elvetették, épp a csongrádi incidensekre hivatkozva.285 A későbbiek során az építőmunkások kétszer is megpróbálkoztak az aláírásgyűjtés módszerével, de mivel az aláírásgyűjtés csak az építőiparban dolgozókra, s azon belül is csak a szervezett munkásokra terjedt ki, a próbálkozás igen szűk körűnek tekinthető.286 A memorandumozás új formájának előtérbe kerüléséhez az igazi lökést a kubi- kosság által 1937 januárjában indított ösztönös akció adta. Január 9-én egy három tagú küldöttség jelent meg a főispán előtt, s több száz munkanélküli kubikos nevében munkaalkalmat kért.287 A küldöttség egy kérvényt is átnyújtott a főispánnak, melyet 203 földmunkás írt alá.288 A kérvényben szociális helyzetüket a következőképpen jellemezték: „...Éhesen didergőnk fűtetlen lakhelyeinkben, amit a nyári munkával kereshettünk, az már elfogyott, mert dacára hogy jó termés volt, mi nagyon kevéskét tudtunk keresni, ez csak a gazdáknak volt jó termés, de a munkásnak nem.” Kérik a főispánt, hogy ne könyöradománnyal segítsen, „hanem munkával és becsületes 280 CsmL (Szf) 6180/1932. sz. Alisp. ált. ir.; Alföldi Újság. 1932. aug. 19. 281 CsmL (Szf) 110/1934. 1. sz. 7800/1932. sz. Alisp. ált. ir. 282 CsmL (Szf) 2498/1933. sz. Polgm. ir.; Alföldi Újság, 1933. márc. 25. 283 CsmL (Szf) 26/1931. sz. Főisp. rés. 284 CsmL (Szf) 27/1931. sz. Főisp. rés.; Alföldi Újság, 1931. jan. 31. 286 Uo. 286 1934 márciusában a polgármesterhez juttattak el egy memorandumot az építőmunkások. Ezt a vezetőkön kívül 104 építőiparban dolgozó munkás írta alá. CsmL (Szf) 2182/1934. sz. Polgm. ir. 1936 áprilisában egy 103 aláírással megerősített memorandumot nyújtottak be a főispánnak, szintén az építőmunkások. CsmL (Szf) 1134/1936. sz. Főisp. ált. ir. 287 Alföldi Újság, 1937. jan. 10. 288 CsmL (Szf) 34/1937. sz. Főisp. ált. ir. 176
