Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)
Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata
munkaalkalmat teremteni.59 Szükségesnek tartaná, hogy a munkanélküliség leküzdése érdekében az álláshalmozók és a mammutfizetést élvezők is hozzanak áldozatot, például úgy, hogy a tisztviselők az évi 5000 pengőn felüli illetményükről mondjanak le, a vagyonnal rendelkező tisztviselők pedig adják át helyüket a vagyontalanoknak. (Ennél a pontnál Ambruzs figyelmeztetést kapott, hogy ne térjen el a tárgytól.) A figyelmeztetést figyelmen kívül hagyva leszögezte, hogy nincs munka, nincs kenyér! A dolgozók százai ezt nem tűrhetik tovább! Munkaalkalmat, vagy megélhetést biztosító segélyt kell biztosítani! Ambruzs Albert felszólalását Kádár Sándor a következő megállapítással toldotta meg: „...Azt tapasztalom, hogy Szentes város hatósága, de talán az egész ország vezetősége is megkedvelte a koldusrendszert. Még a nyári időszakban is azon igyekeznek, hogy a munkásságnak minél nehezebb legyen a helyzete!” (A kibontakozó vitát ismét a polgármester erőteljes csengőszava szakította félbe.)60 3. Küzdelem a szervezeti élet megszilárdításáért A megyei és városi képviselethez jutott szentesi szocialista munkásmozgalom komoly próbatétel elé került 1929/30 folyamán. Ugyanis az 1920-as évek második felében felerősödő hatósági terror, mely elsősorban az alföldi munkásmozgalmak ellen irányult, nem maradt hatástalan Szentesen sem.81 A mozgalom vezetőinek rendőrségi megfigyelés alá helyezése,62 a mozgalomaba beépített besúgói hálózat,63 az állandósulni látszó gyűléstilalom6i következtében fennállt a veszélye a mozgalom else59 A korabeli becslések szerint, míg 1931 decemberében 1150 a munkanélküliek száma Szentesen, addig 1932. nyarán eléri az 1400—1600 főt. Alföldi Újság, 1931. dec. 13.; 15. CsmL (Szf) 6180/ 1932. sz. Alisp. ált. ir. 60 CsmL (Szf) 1932. júni. 24. Szentes város kgy. jkv. 119. sz. 61 Az 1926/27 folyamán felélénkült hatósági terror az 1925 áprilisában alakult — az illegális KMP fedőszerveként működő — Magyarországi Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vidéki szervezeteinek felszámolását célozta. Mivel az MSZMP legjelentősebb sikereit (Hunya István tevékenysége révén) az Alföldön, azon belül is a Viharsarokban érte el, a hatósági nyomás is itt volt a legerősebb. Szentesen a pártnak nem alakult önálló szervezete, de tevékenysége éreztette hatását a helyi SZDP és Földmunkás Szövetségben. Az MSZMP megalakulására, szervezkedésére és szervezeteinek felszámolására vonatkozóan bővebben lásd Pölöskei Ferenc—Szakács Kálmán: Földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak Magyarországon 1848—1948. II. köt. Bp. 1962. Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete K. 745—781. 1. Lásd még Liptai Ervinné: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt 1925—1928. Bp. 1971. Kossuth K. 284 1. 62 Egy 1925 júliusában kelt belügyminiszteri rendelet intézkedett a munkásvezetők személy szerinti megfigyeléséről. Ez Szentesen Vajda Imre, Kotvics József, Török Sándor és Papp Antal földmunkás vezetőket érintette, kiknek minden akciójáról a helyi hatóságok kötelesek voltak tájékoztatni a Belügyminisztériumot. Bárány Ferenc: A Csongrád megyei forradalmi munkásmozgalom 1925— 1929. Szeged, 1972. MSZMP Csongrád megyei Bizottsága 13. 1. A szegedi rendőrség kerületi főkapitányának szigorúan bizalmas jelentéséből tudjuk, hogy 1926 februárjában egy detektívet és egy rendőrt vezényeltek Szentesre, a „földmunkás mozgalmakkal kapcsolatos bizalmas nyomozások teljesítésére.” CsmL (Szf) 126/1926. sz. Főisp. rés. Közli Barta—Gecsényi—Schneider: id. mű 100—101. 1. 1927 márciusában Farkas Béla főispán jelenti a belügyminiszternek, hogy az MFOSZ működésének és agitációjának megakadályozása céljából „...az elsőfokú rendőrhatóságokat azonnal a legéberebb figyelemre, különösen a vezetők minden lépésének nyomon követésére utasítottam...” CsmL (Szf) 13/1927. sz. Főisp. rés. közli: VDCSMMT 1919—1944. 104. dók. 211. 1. 63 1 927 júniusában a főispán jelenti a belügyminiszternek, hogy Szentes városába 2 besúgót épített be. E kis létszám alkalmazásához a következő indokot fűzte: Szentesen azért kell aránylag kevés számú „megbízott”, mert részben egy feltétlen megbízható, igen ügyes tisztviselő vállalkozik annak ellátására, másrészt pedig több detektív is rendelkezésre áll e célból. CsmL (Szf) 29/1927. sz. Főisp. rés. Közli: VDCSMMT 113. dokumentum 226—227. 1. 64 A munkásgyűlésekről írja a főispán a belügyminiszternek, hogy „...úgy vélem, Nagyméltóságod intencióinak tettem eleget akkor, amikor egyetlen gyűlésük engedélyezéséhez sem járultam hozzá, hanem azok megtartását a törvényes rendelkezések keretén belül megakadályoztam...” CsmL (Szf) 13/1927. sz. Főisp. rés. Közli: VDCSMMT. 104. dokumentum 211—212. 1. 142
