Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Labádi Lajos: A szentesi képviselőtestületi szociáldemokrata frakció és a mozgalom kapcsolata

gár lakóinak szempontjából. Visszatérő jelenség volt például Szentesen, hogy a nagy nyári munkákra a szentesi gazdák idegen aratókat szerződtettek. Ezzel a problémával igen sokat foglalkoztak a mozgalom vezetői, hisz a szinte egész éven át tartó munka- nélküliség közben a nyári munkák számítottak olyannak, ahol tömegeket lehetett foglalkoztatni és egy időre kenyérhez juttatni. Ezért súlyos gond volt a szentesi gazdák azon gyakorlata, hogy inkább a kevesebb igénnyel fellépő vidéki munkásokat szerződtették le.53 A szociáldemokrata képviselők többször interpelláltak ez ellen34, de konkrét indítványt is tettek a probléma megoldására. Tanácsolták egy munkásokból és munkaadókból álló bizottság összehívását, azzal a céllal, hogy közösen dolgozzanak ki egy olyan szerződésformulát, amely a gazdáknak és a munkásoknak is megfelel.35 Az indítványnak megfelelően össze is ült egy mezőgazdasági munkabérmegállapító bizottság és szerkesztett egy szerződésmintát.56 Az már nem a szociáldemokrata képviselőkön múlt, hogy a probléma ennek ellenére megoldatlan maradt.57

Lehet még folytatni a sort, de érdemes kiegészíteni egy eddig elhanyagolt momentummal, nevezetesen a tárgyalások során a közgyűlési teremben uralkodó légkör érzékeltetésével. Tévedés lenne ugyanis azt hinni, hogy az eddig ismertetett indítványok megbeszélése békés eszmecsere formájában történt. Épp ellenkezőleg. Egy-egy szociáldemokrata előterjesztés a legtöbb esetben nagy vihart kavart, melynek okát nem csupán az indítványok tárgyában kell keresnünk, hanem azok „tálalásában” is. A szociáldemokrata képviselők általában nem „finomkodtak”, hanem nyíltan, sokszor igen keményen fogalmazva mondták el az adott problémával kapcsolatos véleményüket. Kádár Sándor kőművesmester például a húsiparosok magas vágatási díjával foglalkozva, kérdést intézett a polgármesterhez: „Meddig akarja még a húsiparosokkal fenntartani ezt a törvénytelen állapotot?” Majd hozzátette, hogy a kormány adópolitikája amúgyis tönkreteszi a kisembereket, miért tetézi a polgármester úr ezt még azzal, hogy a csőd előtt álló kisiparosoktól jogtalanul magas vágatási díjat szed a város. Felszólalását azzal a kijelentéssel zárta, hogy e törvénytelenség miatt Szentes adófizető polgársága bizalmatlan a polgármester úr iránt! (Kádár Sándor felszólalását kétszer szakította félbe a polgármester csengője).63 * * 66 67 68

Igen feszült légkör alakult ki azon az 1932 júniusi közgyűlésen is, melyen a polgármester részletes beszámolót tartott az ínségbúza kiosztásának módozatairól. Több képviselő kifogásolta, hogy a rászorulók nem egyenlően részesültek az ínségbúzából. Ambruzs Albert kőművessegéd a témához szólva kijelentette, hogy ő nem azt firtatja, hogy a búzából ki kapott többet, ill. kevesebbet, hanem azt, hogy még június hónapban is szükség van ínségakcióra, vagyis még nyár közepén sem tudnak

63 1930. május közepén is olyan arány alakult ki, hogy a hatóságok előtt kötött szerződésekből 4 szentesi gazda szerződtette le 58 helybeli munkást, 22 szentesi gazda pedig 200 vidéki munkást. Alföldi Újság, 1930. máj. 23. Szentes város polgármestere e jelenség okát a következőkben látta: „...A gazda iparkodik a munkabéreket a mai nehéz viszonyokhoz szabni (azaz minél alacsonyabbra nyomni), míg a munkások a saját megélhetési viszonyukat tartva szem előtt, a munkabéreket iparkodnak emeltetni, sok esetben egészen odáig, melyet a gazda már nem tud megfizetni...” CsmL (Szf) 178/1930. sz. Főisp. rés.

54 1930 májusában Rózsa Dobos Mihály emelt szót az idegen munkások tömeges alkalmazása ellen, de azt a választ kapta, hogy a szentesi munkások szállítsák le az igényeiket a vidékiekhez hasonlóan, s akkor őket is alkalmazzák majd. CsmL (Szf) 1930. máj. 28. Szentes város kgy. jkv. 131. sz.

55 CsmL (Szf) 1932. jan. 22. Szentes város kgy. jkv. 6. sz.

66 1932. márc. 19-én ült össze az árbizottság. Vajda Imre terjesztette elő a munkások részéről reálisnak tartott tervezetet, a nyári munkák bérezését illetően. A gazdák képviselői kisebb módosításokkal elfogadták a tervezetet. Alföldi Újság, 1932. márc. 20.

67 A szerződésminta ellenére, a hatósági kimutatások szerint, a szentesi gazdák 1932. június folyamán 708 vidéki munkást szerződtettek le. A legtöbb vidéki munkás Csongrádról, Szegvárról, Nagymágocsról, Alpárról és Sándorfalváról érkezett a szentesi határba. Alföldi Újság, 1932. júli. 1.

68 CsmL (Szf) 1930. ápr. 4. Szentes város kgy. jkv. 90. sz.

141