Tanulmányok Csongrád megye történetéből 4. (Szeged, 1980)

Herceg Mihály: A csongrád-vásárhelyi uradalom kialakulása (1709–1848)

juhászaiból. Azonban a juhtenyésztés is csak 1828. után vergődött nagyobb nemességre és jelentőségre.”152 Legnagyobb ütemben fejlődött a juhtenyésztés Mágocson. 1830-ban 7400 darabból álló állomány 1848-ra megkétszereződött. Lichnowsky, Gaizler és Lamberi fajtákat tartottak.

A vásárhelyi uradalom sertésnyája az év nagy részében Szikáncson tartózkodott. A kenyerei ispánság számadásaiból kitűnik, hogy az egész nyájat a serház mellett teleltették, ahol rossz időben abrakot is kaptak. „A békövetkezett téli üdők miatt a rideg sertésnyáj, mely 431 darabból álló, per 3 icce, 556|| pozsonyi mérő rostaaljat emésztett meg.” Az anyakocák természetesen Szikáncson maradtak, ahol le is fialtak. 1826. decemberében jelenti a tiszttartó, hogy „a kocák a malacozást már elkezdték karácsony tájban, azok Szikáncson árpával tartatnak, naponként egyre 4 icce árpa adatván.153

Az uradalom szükségére befogott hízók is kaptak árpát, de többnyire már kukoricán híztak. Egy hízó 5 pm kukoricát „emésztett el”. Az 1822—1827. évek átlagában a vásárhelyi uradalom 60—100 öreg hízót és 20—30 süldőt hizlalt. Évente 100—250 malaccal gyarapodott a nyáj. A sertések száma a többi uradalomban sem nagyobb.

A vásárhelyi uradalom sertéseinek megoszlása 1822—1827. évek átlagában154

Öreg Harmadfű Süldő Idei malac

db

Kan

8.1

5,1

6,7

39,1

Ártány

18,2

61,0

81,6

70.6

Koca — magló

61,4

61.6

39,8

68,5

— miskárolt

0,6

11,5

1,7

0,0

A malacok és maglók fejlődésének serkentéséül árpát adtak abraktakarmányként. A felhasznált mennyiség az állatok létszámától, évszaktól, időjárástól is függött. A téli hónapokban átlag 200—400 pm árpa fogyott el, nyáron csak a tizedrésze. Az uradalom legfőbb gazdasági irányítása a gazdaságosság szempontját e téren is igyekezett érvényesíteni. Az egyik tiszti jelentésre ez a válasz érkezett Pestről: „A Vásárhelyi Tudósításnak 11. pontja alatt előhozatik, a sertések tartására tiszta szemű árpa fordíttatik. Hasznosabb lett volna az orosházi uradalmi ocsút inkább helyben sertések által feletetni, mintsem egyrészről azt csekély áron eladni, másrészben pedig a sertéseknek árpát adni, — melyre az Inspectoratus máskor figyelemmel légyen.”155

3. Iparszerű tevékenység A) Sörfőzés és pálinkaégetés

A sörfőzés jövedelmezőségét Károlyi Sándor már a kezdet kezdetén fölismerte. Csongrád megyei birtokán minden helységben megindította a termelést. Eleinte haszonbérlők házában, később urasági épületben. Csongrádon a sörházat többször is átépítették. Az 1808. évi újjáépítés után 32 akós rézkazán főzte a sört a Tisza-parti sorházban. Mellette az elmaradhatatlan pálinkafőző. A vizet a Tiszából „állásos

152 A mágocsi uradalom 1860, 16.

153 Ol. KcsL P 407. 177. cs. 77.

151 Uo. P 397. 206. d. A. 3. 8, 11, 20, 21, 22, 36, 40, 41, 54, 65, 69, 79.

155 Uo. P 407. 177. cs. 77. sz.

123