Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

volt értelmiségi, 18,97 százaléka iparos, kereskedő, 17,24%-a földműves, cseléd és egyéb foglalkozású 8,62—8,62%, munkás mindössze 1,72%. Némileg eltér ettől a községi aláírók társadalmi helyzete: értelmiségi 29,58%, iparos, kereskedő 17,16%, földbirtokos és földműves 34,91%, cseléd 5,92%, napszámos 2,96%, egyéb foglalkozású 9,47%. A párt és Bonczos Miklós képviselőjelölt támogatói tehát elsősorban az értelmiségiek, a földbirtokosok és földművesek valamint kisiparosok köréből került ki.140

Mivel a választások előtt egyedül a Magyar Élet Pártja nyújtott be ajánlási ívet az 1939. május 21 -i választások eredményeként vitéz dr. Bonczos Miklós belügyi államtitkár lett a szentesi egyéni választókerület országgyűlési képviselője.141 A Csong- rád megyei lajstromos választókerület képviselőjévé gr. Károlyi Viktor földbirtokost és dr. vitéz Várady László kormányfőtanácsost, szentesi gyógyszerészt választották meg. A csongrádi egyéni választókerület országgyűlési képviselője Szeder János kormányfőtanácsos, mérnök, a MOVE országos elnöke lett. Valamennyi képviselőt az ajánlások alapján, szavazás nélkül választották meg.142

A MÉP programjából a választások után természetesen semmi sem valósult meg. A háború idején, 1941 nyarától, majd különösen 1943—44-ben egyre erősödött a baloldali, forradalmi erők üldözése, a korábbinál lényegesen nagyobb mértékben nőttek a dolgozók terhei. A tömegek kiábrándultságán, a nép körében kibontakozó ellenállási mozgalmon a fennálló rendszer csak kivételes törvényekkel, egyre szélsőségesebb intézkedésekkel, terrorral tudott átmenetileg úrrá lenni.

1944-ben Románia felszabadítása után a németek Magyarország délkeleti részén, a Tisza—Maros vonalán kiépítendő védelmi rendszerrel akarták a Vörös Hadsereg támadását megállítani.143

Csongrád megye vezetői maximálisan teljesítették a kormány német terveket támogató és megvalósító rendeletéit. Ez egyenesen következett a megye és a város vezetésében bekövetkezett erőteljes jobbratolódásból. 1944. szeptember 13-án a főispán a város vezetőit még a védelmi vonal szentesi szakaszának megépítésére utasította. A tankcsapdák egy része el is készült. A védelmi rendszer kiépítésére közmunkát szerveztek, de a kilátásba helyezett büntető szankciók ellenére a lakosságnak csak nagyon kis hányada vett részt e munkálatokban.144

1944. szeptemberében jelent meg a város kiürítéséről szóló rendelet. Ez törvényesítette a már nyár folyamán megindult tömeges menekülést: a rendeletet ismertető plakátok megjelenése után, szinte napok alatt több száz ember hagyta el a várost, elsősorban értelmiségiek, iparosok és nagygazdák. A menekülés súlyos anyagi károkat okozott a városnak. Az iparosok, kereskedők távozása következtében szinte megbénult a közellátás. A városi, közigazgatási és jogszolgáltatási apparátus a dolgozók távozása miatt teljesen felbomlott.145

110 CsmL (Szf) Csm. Tvh. Biz. Közp. Vál. ir. 1939. évi képviselőválasztás iratai Szentesi egyéni választókerület (vitéz dr. Bonczos Miklós ajánlási ívei).

141 CsmL (Szf) Csm. Tvh. Biz. Közp. Vál. ir. 1939. évi képviselőválasztás iratai Szentesi egyéni választókerület (választási jegyzőkönyv).

142 CsmL (Szf) Csm. Alisp. ir. 706/1939. sz., Csm. Tvh. Biz. Közp. Vál. ir. 1939. évi képviselő- választás iratai Csongrád megyei lajstromos, Csongrádi és Szentesi egyéni választókerület (választási jegyzőkönyvek).

143 Berecz Árpád: Csongrád megye felszabadítása (Csongrád megyei füzetek 9. sz.) Szeged, TIT 1955. 28. 1. 13., 14. 1.

144 Schneider Miklós: Az új élet megindításának néhány kérdése Szentesen (1944. október— 1945. március) kézirat Szentes, 1964. 71. c.) a CsmL (Szf) Könyvtárában) 3—7. 1.

145 A közigazgatási rendszer felbomlására, a menekülés okozta károkra vonatkozóan lásd Takács Edit: Szentes közigazgatásának alakulása 1944. október 8.—1945. június (Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1919—1945. Szeged, 1977. 217. 1., 179—199. 1.) 180—181. 1.

243