Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

Az állami hivatalnokok, a város vezetőinek menekülése, önkéntes távozása egyik feltételévé vált a felszabadulás után a hatalmi-politikai viszonyok demokratikus fejlődésének.

Szentes 1944. október 8-án szabadult fel. A szovjet csapatok északkelet felől Kunszentmárton irányából valamint délről, Hódmezővásárhely felől közelítették meg Szentest, október 7—8-án a várost bekerítették.

A város határában október elején még jelentős német haderő tartózkodott. A németek azonban nem vették fel a harcot, még október 7-én elhagyták Szentes körzetét. Visszavonulásukat követően néhány SS-katona felrobbantotta a Szentes és Csongrád között levő tiszai hidat. A hidat őrző katonákat, akik feltehetően megpróbálták megakadályozni a robbantást, a németek agyonlőtték.

A németek visszavonulása után a város védelmére hátrahagyott magyar huszárezred is visszavonult a Tisza másik oldalára.

A szovjet csapatok csak a város északi részén ütköztek ellenállásba, itt kisebb utcai harcok voltak. A következő napokban néhány kisebb összecsapásra sor került ugyan a város határában, a tanyák közt bujkáló német katonákkal, de ez a tényeken semmit sem változtatott: 1944. október 8-án Szentes felszabadult.146

146 Berecz Árpád: id. mű 13—14. 1.

244