Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

tették a város, ill. a megye vezetőit, másrészt növelték a városban a párt tekintélyét.121 A munkásszervezetek és az SZDP megerősödése maga után vonta a rendszer erőteljes fellépését.

A munkásszervezetek elleni fellépésre első ízben 1937-ben került sor: márciusban a szentesi rendőrség jelentései alapján az alispán utasította a földmunkások helyi csoportját, „hogy az egyesület helyiségében a SZDP-vel való közös működést haladéktalanul szüntesse meg, mert ellenkező esetben a helyi csoportot” feloszlatják. Az intézkedés ellen a földmunkások a belügyminisztériumba fellebbeztek. Az ügy meglehetősen elhúzódott, míg végül 1941-ben a belügyminiszter jóváhagyta az alispáni intézkedést. Ezt azonban egyelőre nem hajtották végre, ugyanis a földmunkások kérésére 1941. júliusában Szeder Ferenc bejelentette a főispánnak, hogy a szentesi SZDP szervezett „működést nem fejt ki”, ezért a rendelet végrehajtását felfüggesztették.

Ez nem jelentette azonban a munkásszervezetek, elsősorban a földmunkások elleni fellépések megszűnését. Az előző intézkedést követően egy ideig valóban szünetelt — pontosabban nem volt bizonyítható — az SZDP tevékenysége, de 1942 januárjában az alispán ismét az SZDP és a földmunkás szervezet közös működését jelentette a belügyminiszternek. 1942. január 13-án a rendőrség ismét bezáratta a munkás- otthont. Mindezek alapján az alispán a földmunkásszervezet feloszlatását kérte, mivel a csoport „további működése esetén ugyanis ismét lehetőség adatnék arra, hogy ott a szociáldemokrata párt vezetői találkozzanak és ott eddigi működésüket tovább folytathassák.” Az eljárás tehát most már egyszerre irányult a legbaloldalibb , munkásszervezet és a Szociáldemokrata Párt ellen — de a munkásotthon bezárása valamennyi munkásszervezetet érzékenyen érintette. A földmunkások szervezetének feloszlatása beláthatatlan következményekkel járt volna. Ezért végül is 1942. márciusában a belügyminisztérium azzal zárta le az ügyet, hogy „kísérletképpen” hozzájárult az SZDP helyPszervezetének a munkásotthonban való további működéséhez. Ugyanakkor mindkét szervezet legszigorúbb ellenőrzésére hívták fel a rendőrséget.122 A földmunkások szervezetének tehát sikerült mind önmagát, mind a munkásság egyetlen pártját, a Szociáldemokrata Párt szentesi szervezetét a rendszer támadásától megvédenie. Ez csak azért sikerülhetett, mert a munkásszervezet befolyása a tömegekre olyan nagyméretű volt, hogy azzal az uralkodóosztálynak is számolnia kellett.

Magyarország hadbalépése után tovább erősödött a pártra nehezedő nyomás.

Bár, mint láttuk, a Munkásotthon bezárása nem sikerült, de a rendőrség zaklatásai mind az otthonban, mind a vezetők lakásán állandósult. Közben a pártszervezetben erősödött a baloldaliak befolyása. 1941-ben a párt néhány tagja megbeszélést folytatott az SZDP székházában Ságvári Endrével, Kulich Gyulával és folyamatosan kapták a KMP kiadványait is. Feltehetően ezek a propagandaanyagok, megbeszélések, valamint a szociáldemokrata párt jobboldali vezetéséből való teljes kiábrándulás hatására 1942 telén Vecseri Bálint kezdeményezésére a pártszervezeten belül kommunista csoportot koztak létre.123 A csoport feladata a legális szervezetekben folyó agitációs és propagandamunka irányítása, a vezető szerep megszerzése volt. A csoport tagjai igyekeztek megszervezni a munkások tájékoztatását az egyes munkahelye121 A párt által készített beadványokra, memorandumokra vonatkozóan lásd Labádi Lajos kéziratban levő tanulmányát.

122 CsmL (Szf) Csm. Alisp. ir. 706/1942., Szentes Polgm. ir. 407/1942. 1. sz.

123 Borbás Lajos id. mű 266—268. 1., 273., 280. 1., Mikecz János visszaemlékezése. A kommunista csoport tagjai Borbás Lajos, Bozó Sándor, Mikecz János, Szőke Mátyás, vezetőjük Vecseri Bálint. (Borbás Lajos id. mű 280.1.) Mikecz János visszaemlékezése szerint a csoport 1943-ban alakult, ő is öt tagú csoportról beszél, de csak négyet (Borbás, Mikecz, Szőke, Vecseri) nevez meg. (Mikecz János visszaemlékezése).

238