Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

ken, különösen a fiatalok körében, a város környékén a belvízlevezető csatornákon dolgozó kubikosokon keresztül a mezőgazdasági munkások és gazdák körében fel- világosító munkát végeztek. Ez utóbbi különösen jelentős és sikeres volt, hiszen a munkások által kifejtett beszolgáltatások megtagadására buzdító propaganda nagymértékben hozzájárult a gazdák terményletagadásához.124

1943-ban a csoport tagjai Erdélyben, Kővárgarán dolgoztak. Ekkor határozták el, feltehetően a Kossuth rádió felhívására, hogy partizáncsoportot alakítanak. A csoport tagjai közül Borbás Lajos vállalta 10 kg robbantóanyag beszerzését.125 Bár a partizáncsoport bevetésére nem került sor, megalakulása bizonyítja, hogy a szentesi munkásmozgalom tagjainak legjava eljutott az ellenállás legmagasabb szintjének, a fegyveres harc szükségességének felismeréséhez.

A negyvenes években már országszerte megmutatkozott a kommunistáknak a szakszervezetekben és az SZDP-ben az akcióegység megteremtéséért folytatott kitartó munkájának az eredménye: az antifasiszta függetlenségi mozgalom kibontakozása szempontjából fontos politikai kérdésekben a helyi szervezetek vezetősége gyakran szembehelyezkedett a párt jobboldali vezetőivel.126

A vidéki pártszervezetek radikalizálódása maga után vonta a jobboldali vezetők következetes fellépését, különösen a háború menetében bekövetkezett változás után. 1943. őszén Kéthly Anna, Takács József és Marosán György tartottak általános kül- és belpolitikai tájékoztatót, valamint vázolták a szociáldemokráciára a háború után szerintük várható feladatokat. Az eredeti elképzeléssel ellentétben az előadásokon a párt- és szakszervezet vezetőin, valamint az önkormányzati testületek szociáldemokrata tagjain kívül a párt tagsága is résztvett. Az előadásokat követő viták során nyilvánvalóvá vált a helyi pártszervezet és a központi vezetés közti ellentét, bár — és ez elsősorban a szentesi vezetők józanságán múlott — nyílt szakításra nem került sor.127

Az 1943. őszi tapasztalatok feltételezhetően összefüggésbe hozhatók Szeder Ferencék 1944. januári látogatásával, ismételt fellépésükkel a baloldali, kommunista befolyás ellen.128

Az ország német megszállása után a mozgalom helyi vezetőit letartóztatták, internálták. A kommunista csoport tagjai közül Borbás Lajost és Szőke Mátyást behívták katonának, Vecseri Bálintot, Mikecz Jánost, Virág Sándorral és Kádár Sándorral együtt internálták.129 A rendőri megfigyelések, zaklatások, internálások szinte megbénították a helyi munkásszervezetek működését. 1944. nyarán az internálásból hazatért vezetők a környező tanyákon vállaltak munkát, így próbálták a rendőri hatóságok figyelmét magukról elterelni.130

A társadalom jobbratolódásának következménye volt a munkásszervezetek mellett az egyéb, polgári jellegű egyesületek, pártok elleni fellépés. 1935-ben a bel124 Borbás Lajos id. mű 282—283. L, Mikecz János visszaemlékezése. A munkamegtagadások, illetve a terménybeszolgáltatások elmulasztása városszerte általánossá vált. Szentesi Napló 1943. 12. 3. 1., január 15. 3.1., 6.1., január 27. 7.1., január 28. 5.1., január 30. 7.1., április 15. 5. 1., december 23. 4. 1.

125 Borbás Lajos id. mű 285—290. 1.

iáé Pintér István : A Kommunisták Magyarországi Pártja szövetségi politikájának főbb vonásai 1936 és 1945 között (A kommunista párt szövetségi politikája 1936—1962. c. tanulmánykötetben 13—79.1., Kossuth Bp. 1966. 316. 1., 58.1.

127 Borbás Lajos id. mű 291—292. 1., Mikecz János visszaemlékezése.

128 Ugyanott 293—295. 1., Mikecz János visszaemlékezése.

129 1944. március 19. után Borbás Lajos és Szőke Mátyást behívták katonának, Vecseri Bálintot Ricsére, Mikecz Jánost, Virág Sándort Kistarcsára, Kádár Sándort Nagykanizsára internálták. Borbás Lajos id. mű 300. 1., Mikecz János visszaemlékezése.

130 Mikecz János visszaemlékezése.

239