Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

juttatásával, de felsőbb hatóságokhoz írt kérvényeken kívül másra nem telt erejéből. 1939-ben az építőiparosok munkanélkülisége állandósult. Az iparosok többszöri sürgetésére a város közmunkákon, ínségbérért alkalmazta egy részüket.39 Az ipartestület is igyekezett munkát szerezni, 1939-ben 25—30 kőműves és ács jutott munkához a fővárosban.40 Az iparosok teljes foglalkoztatását azonban a háborús években sohasem tudták biztosítani.

Nagyobb vállalat mindössze 4—5 volt a városban, ezek is többfajta tevékenységgel foglalkoztak. A legjelentősebb vállalkozás a Zsoldos RT volt, melyhez gőzmalom, kenyérgyár, fűrésztelep, tégla-, cserép- és cserépkályhagyár, cementgyár, valamint konyhakertészet tartozott. Alkalmazottainak száma 500—800 körül mozgott. Az RT kereskedelemmel is foglalkozott, külön élelmiszerüzlete, hentesboltja, valamint tüzelőanyag-kereskedése volt.41

Az ipari üzemek között számottevő a malmok aránya, a már említett Zsoldos RT-n kívül még két gőzmalom és 8—10 kisebb malom volt a városban.42

Említésre méltó még az üzemek közül a Polgár-féle cipőgyár, a Dóczi tésztagyár, egy ládagyár, a Vrana-féle szövőgyár, három téglagyár, valamint a Gellért testvérek fafeldolgozó üzeme. Ezekben az üzemekben 20—150—200 munkás dolgozott. Az ipari üzemek általában rosszul felszereltek voltak, korszerűtlen technikával dolgoztak.43

A kereskedelemre, a város gazdasági szerkezetéből adódóan ugyancsak a kiskereskedők túlsúlya a jellemző. 1934-ben 266 kereskedőből mindössze 30 nevezhető nagykereskedőnek. A kiskereskedők közül a legtöbb a fűszerárus (70), körülbelül azonos arányban szerepelnek a gabonakereskedők, italbolt-tulajdonosok, toll-bőr és gyapjúkereskedők. Igazán nagy kereskedőcég nem volt a városban, a nagykereskedők közül a legjelentősebb a Krausz testvérek tűzifa- és szénkereskedése, valamint a Zsoldos RT kereskedelmi tevékenysége volt, mindkettőhöz jelentős ipari üzem kapcsolódott. Kizárólag kereskedelmi profilú volt a Hangya Élelmiszer Kiviteli RT amely élő és vágott baromfi,-valamint tojáskivitellel foglalkozott. A városból és környékéről felvásárolt élő baromfit saját telephelyükön tisztították, bontották. Az RT sertésfelvásárlással, hizlalással és értékesítéssel is foglalkozott. Főidényben munkásainak száma elérte az 500-at, állandó alkalmazottja 180—200 fő volt.44 A kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások közül említést érdemel még a Futura Áruforgalmi RT, mely elsősorban a gabona értékesítésével foglalkozott. A városban két nagy raktára volt, évente átlag 5—600 vagon gabonát vásárolt fel és értékesített.45

Az egyoldalúan mezőgazdasági jellegű város hitelélete — talán még jobban mint az ipara, — fejletlen, elmaradt volt. A város gazdasági életében a kisüzemek túlsúlya miatt nem volt jelentős hiteligény, Szentesen két bank létesített fiókot, az egyik a Magyar Általános Takarékpénztár RT, a másik a Nemzeti Hitelintézet RT. Forgalma mindkettőnek alacsony volt, legnagyobb hitelezőjük a város volt, mely egy-egy nagyobb építkezés megvalósításakor fordult a bankokhoz. A hitelélet a II. világháború éveiben szinte semmit sem fejlődött.46

39 Alföldi Újság 1939. február 22. 4. 1., április 12. 4. 1., április 19. 1. 1., május 6. 1.1.

40 Szentesi Napló 1939. május 10. 2. 1.

41 Lantos Iván id. mű. 56., 59., 75., 77. 1. CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir.: 2424/1941. sz.

42 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 2424/1941. sz.

43 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 2424/1941., 461/1939., 462/1939. sz.

44 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 2424/1941., 461/1939. sz. Lantos Iván id. mű 55. 1.

45 Lantos Iván id. mű 59. 1.

46 Lantos Iván id. mű 53—54.1., CsmL (Szf) Szentes Képv. jzkv. 1939—1944 évek, Schneider Miklós id. mű 376. 1.

222