Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

Szentes gazdasági életére a II. világháború éveiben továbbra is a mezőgazdaság túlsúlya volt jellemző. Fejlődésről egyetlen ágazatban sem beszélhetünk, a kisüzemi termelésre való berendezkedés miatt erre eleve nem is volt lehetőség. A város gazdasági szerkezetében meglevő aránytalanságokat csak jelentős ipari létesítmények telepítésével, végsősoron beruházásokkal lehetett volna javítani. A város vezetése több alkalommal fordult a kormányhoz ilyen kéréssel, de eremdénytelenül;47 a háborús évek gazdaságpolitikájától pedig ilyesmit el sem lehetett várni.

A város gazdasági életének jellemzése után vizsgáljuk meg Szentes lakosságának rétegeződését. A társadalomszerkezet elemzéséhez forrásul az 1941. évi népszámlálás adatait használtam fel.

A város lakossága 1941-ben 34 394 volt. A népesség 75%-a 15 évesnél idősebb, elvileg keresőképes. Ezzel szemben a tényleges keresők aránya az össznépesség 50,5 %-a.48 A keresőképes és tényleges kereső lakosság közti 25%-os eltérés oka részben az, hogy a 15 éven felüliek egy része még továbbtanult, a döntő ok, hogy a város gazdasága képtelen volt munkaalkalmat biztosítani számukra.

A továbbiakban tekintsük át a népesség foglalkozási megoszlását ágazatonként.49

Mezőgazdaságnak a gazdasági életben elfoglalt helye indokolja a birtokviszonyok részletes elemzését. Erre legalkalmasabb forrásunk az 1935. évi általános mezőgazdasági összeírás.50 Az összeírás eredményei lehetővé teszik, hogy a birtok- viszonyokon kívül a gazdaságok megoszlását, valamint a haszonbérbeadás mértékét is vizsgáljuk, így a gazdasági szokásokra is utalni tudunk.

1941-ben a lakosság 50,6%-a, a keresők 52,0%-a élt a mezőgazdaságból, mindössze 1,5%-kal többen, mint az országos arány. Csongrád megye városaiban az agrár- népesség aránya 5—10%-kal nagyobb, mint Szentesen, viszont az összehasonlított városokban 10—30%-kal is alacsonyabb, mint akár a szentesi, akár más Csongrád megyei városokban.51 Az agrárnépesség nagy száma kedvező mezőgazdasági struktúra esetén nem okozott volna különösebb gondot, de a birtokmegoszlás is meglehetősen rossz volt. A mezőgazdasági keresőknek mindössze 36,6%-a rendelkezett saját földbirtokkal, tehát az alföldi és viharsarki helységekhez hasonlóan Szentesen is mintegy kétharmad részük teljesen nincstelen agrárproletár volt.52

47 CsmL (Szf) Szentes Képv. jzkv. 55/1938. kgy. sz.

48 1941. évi népszámlálás II. Demográfiai adatok községek szerint 64—65.1.: A népesség megoszlása korcsoportok szerint. I. Foglalkozási adatok községek szerint KSH könyvtár és Dokumentációs Szolgálat és MÓL Bp. 1975. 693.1. (1941. évi népszámlálás I.) 386—387.1.: A keresők száma népgazdasági áganként, foglalkozási viszony szerint. 544—545. 1.: A népesség száma népgazdasági áganként, foglalkozási viszony szerint.

49 A város társadalmi szerkezetének vizsgálatakor az 1941. évi népszámlálás foglalkozási adatait használtam. Az összehasonlítás érdekében (Szentes adatain kívül) Csongrád, Hmvhely, Makó, Csongrád megye valamint Baja, Békéscsaba, Gyula, Szolnok és Nyíregyháza adatait használtam fel.

50 Az 1935. évi általános mezőgazdasági összeírás eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal a Magyar Statisztikai Közlemények új sorozatában hat kötetben tette közzé. A 99. kötet (Bp. 1936) községenként közli a földbirtokok számát, területét birtoknagyságcsoportok szerint valamint a részben, vagy egészben haszonbérbeadott birtokok számát és területét. A 105. kötet (Bp. 1938.) községi bontásban tartalmazza a gazdaságok számát, területét, valamint a gazdaságok haszonbérbe adott területeit.

51 Korom Mihály id. mű 17. 1. Az agrárnépesség a vizsgált városokban az össznépesség százalékában: Csongrád 57,5%, Makó 55,3%, Szentes 50,6%, Hmvásárhely 58,2%, Csongrád megye 64,6%, Baja 21,4%, Békéscsaba 39,3%, Gyula 36,3%, Nyíregyháza 33,4%, Szolnok 13,8%. (1941. évi népszámlálás I. 544—545. 1., 520—521. 1., 524—525. 1., 614—615. 1., és 610—611. 1. adatai alapján.)

52 Szabó István : Agrárforradalom a Viharsarokban Akadémiai, Bp. 1976. 193.1., 10.1.

1941. évi népszámlálás I. 74—75. 1.

223