Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Takács Edit: Adatok Szentes második világháború alatti gazdasági, társadalmi és politikai viszonyaihoz

között évente a vetések kb. 10%-a pusztult el elemi csapás, aszály, víz- és jégkár következtében. Különösen kedvezőtlen volt az 1940/41-es gazdasági év, amikor 11 184 kh, a vetésterület 21,8%-a pusztult el vízkár miatt.10

A törpe- és kisbirtokosoknak, de a középbirtokon gazdálkodódnak is fontos jövedelemforrása volt az állattenyésztés. A szántóföldi gazdálkodás túlsúlya nem kedvezett a minőségi, magas színvonalú állattartás kifejlesztéséhez, ezért a gazdák nagyrész hizlalással, elsősorban sertés- és baromfineveléssel foglalkoztak. Feldolgozóipar hiányában az állatok értékesítése nagy mértékben függött a mindenkori piaci áraktól, a jövedelmezőség meglehetősen bizonytalan volt. Ezért a gazdáknak végképp nem állt érdekében minőségi, törzskönyvezett állomány létrehozása.11 A harmincas évek végétől, de különösen a második világháború idején az állattenyésztésben visszaesés tapasztalható, különösen a sertéshizlalásban.12 1939-ben az előző évihez képest 70—80%-os volt a sertésárak esése, ami rendkívül súlyosan érintette a hizlalással foglalkozó gazdákat.13 Az alacsony árak miatt csökkent a sertések száma, ami már a következő évben súlyos gondokat okozott a lakosság folyamatos hús- és zsírellátásának biztosításában. A hizlalással foglalkozó gazdák érdekében a városi képviselő- testület kérte az illetékes minisztériumtól a sertésárak felemelését.14 A képviselőtestület kérvényei azonban nem változtattak a bajokon, sőt az 1941-től folyamatosan bevezetett fogyasztási korlátozások ellenére a második világháború éveiben a város állandó közellátási problémákkal, hiányokkal küzdött. 1942—43-ban a korábbi 3—5- szörösére nőtt az eladott sovány sertések száma, míg a sertéshizlalás és hízott sertés értékesítése lassan tovább csökkent. Hasonló jelenség tapasztalható az állattenyésztés más ágazataiban is. Kivételt csak a baromfitenyésztés jelentett, mely a kedvező értékesítési lehetőségek következtében viszonylag egyenletesen fejlődött.15 Az 1938-ban meghirdetett „győri fegyverkezési program” bevezetése átmenetileg gazdasági konjunktúrát teremtett ugyan Magyarországon, de már 1940 második felében több területen visszaesés volt tapasztalható.

1941 júniusában Németország Szovjetunió elleni támadása, majd Magyarország hadbalépése a náci Németország oldalán az ország gazdasági életében is új helyzetet teremtett: a dolgozók terhei megnövekedtek, a mezőgazdasági népesség, a gazdálkodók adói, terménybeszolgáltatási kötelezettségeik irreális méretűvé váltak, a közellátás zavarai állandósultak. A kormány újabb és újabb korlátozások bevezetésével, a termény beszolgáltatás állandó emelésével próbált úrrá lenni a helyzeten.16

1941 nyarán kormányrendelet jelent meg a gabonafelesleg kötelező felajánlásáról és beszolgáltatásáról. A rendelet szerint az 50 kh-nál nagyobb területen gazdál10 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ír. 1872/1943. sz.

11 Csongrád vármegye (Vármegyei szociográfiák I.) Sajtó alá rendezte Csíkvári Antal felelős Szerkesztő Bp. 1938. II. rész 14.1.

12 Az állatállomány alakulása: szarvasmarha 1935-ben 5640, 1939-ben 5676, ló 1935-ben 5647, 1939-ben 5618, sertés 1935-ben 21 500, 1939-ben 17 958, juh 1935-ben 3875, 1939-ben 4936. Magy. Stat. Közi. Új sor. 100. kötet 242.1., valamint Alföldi Újság 1939. április 6. 2.1.)

13 Alföldi Újság 1939. január 13.2.1., január 26. 1.1., február 24. 2.1., február 28. 5.1., március 4. 1.1., április 22. 2. 1., április 23. 1. 1.

14 CsmL (Szf) Szentes város képivselőtestületének jegyzőkönyve (Szentes Képv. jzkv.)

301/1940. kgy. sz.

16 CsmL (Szf) Szentes Polgm. ir. 2424/1941, 26/1942. sz., Csm. Alisp. ir. 4216/1943., 8730/ 1943. sz.

16 Lackó Miklós: Nyilasok, nemzetiszocialisták 1935—1944., Kossuth, Bp. 1966. 347. 1., 204. 1. Korom Mihály: A fasizmus bukása Magyarországon, Kossuth, Bp. 1961. 266. 1., 69. 1. Dr. Fehér István: Adatok a szegedi parasztság második világháború alatti gazdasági, szociális helyzetéhez és küzdelmeihez Szeged, 1964. Acta Universitatis Szegediensis sectio Scientiae Socialismi II. 39—62. 1. 51. 1.

219