Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Sárközi István: Klebelsberg Kunó kulturpolitikája és annak szegedi aspektusai

iskola V. és a VI. osztályát elvégző, azaz a IV. osztály után továbbtanuló iskolások aránya 4%-kal emelkedett mindössze, 1921—1930 között. Az 1920/21-es tanévben az elemi iskolai tanulóknak 14,5%-a tanult a felsőbb osztályokban, míg az 1930/31. tanévben, a korábban I. osztályba beiratkozottaknak 18%-a tanulta VI. osztályban.100. Az is figyelemre méltó a népoktatás viszonyainak alakulását tekintve, hogy a Kle- belsbergi népiskolai akció befejezésekor 1930-ban, az összes elemi népiskoláknak 83,4%-a még mindig csak négyosztályos volt.

Némi javulás következett be a népiskolai képzés személyi feltételeiben, a tanügyi ellátottságban. így a tanerők száma az 1924/25. tanévi 16 556-ról 19 299-re emelkedett, igaz az egy tanerőre jutó tanulók aránya alig javult, mivel a tanulók száma is növekedett.

A népiskolai akció jelentős előrelépés volt a népoktatás körülményeinek javításában, mégis igen magas maradt az osztatlan iskolák száma; az összes iskolák (1930-ban 6856) 46,7%-a egytanítós iskola volt, 24,3% pedig két tanítós. Egy tanító ezekben az iskolákban pedagógiailag sok sikert érhetett el, mint nevelő, azonban tárgyi ismeretek, tudásszint alapozást tekintve, írni-olvasni és a számtan-mértan alapvető műveleteire taníthatta meg a tanulóit.

Klebelsberg erényeit és érdemeit a népoktatás viszonyainak, szervezeti hálózatának fejlesztésében nem csökkenti, de további súlyos gondot okozott az a tény, hogy 1928-ban még 167 iskola nélküli községe volt az országnak, az 1925. évi 205-tel szemben.101

Az újonnan épült népiskoláknak 57%-a az egyházak fennhatósága és tulajdonába került és csupán 29%-a volt állami és 12,8%-a községi. Mint korábban már hivatkoztunk rá, Klebelsberg megvédte a történelmi egyházak, a klérus jogait a felnövő nemzedék nevelésében. Mivel keresztény egyházak ideológiai dogmái, tév- tanai, erkölcstana, integrálódott a rendszer politikájával és ideológiájában, ennek révén az egész oktatási rendszer iskoláiban, intézményeiben az egyházi befolyást az állam erősítette.

Klebelsbergnek, mint kultuszminiszternek legkiemelkedőbb s történelmi mértékkel nézve a legmaradandóbb értékű műve: a népiskolaügy előmozdítása és fejlesztése. E mellett szinte korszakalkotó művének tekinthető a középiskolai oktatási intézmények gyarapítása és a tudományos intézmények és a tudományos kutatások támogatása és ösztönzése tekintetében. A közoktatási rendszerében, a népoktatás intézményének egyházi-állami-községi partikuláris megosztása miatt az egységes állami kezelés alatt álló népiskola azonban nem fejlődhetett ki az ellenforradalmi rendszerben. így azonban ennek a partikuláris népiskolának a hálózati fejlesztése, fenntartása sokkal nagyobb méretű pénzügyi fedezetet igényelt, mintha egységes állami tulajdonban lett volna. Antidemokratikus koncepció szerint fejlesztett népoktatási intézmény túlságosan sokba került azoknak, akik részére fenntartották. Az adókkal és pótadókkal súlyosan megterhelt kisadófizetők nehezen bírták fenntartani a községi iskolákat. A tőkés gazdasági válság kialakulásával a nagy nehézséget jelentett az állami kölcsönök visszafizetése is.

1929-től kezdődően egyre több aggasztó jelzés érkezett a vallás- és közoktatás- ügyi minisztériumba a királyi tankerületi főigazgatóktól és tanfelügyelőktől, a községi és az érdekeltségi iskolák fenntartásának súlyos nehézségeiről. Erre utal egy, a közigazgatási bizottságok címére küldött miniszteri „körlevél”, amelyből kitűnik,

100 Bellér—Felkai—Ravasz—Simon; A magyar nevelés története a feudalizmus és a kapitalizmus korában. 173.1. Továbbá: 100 éves a kötelező népoktatás. Bp. 1968. 57.1.

101 100 éves a magyar népoktatás. 57. 1.

213