Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Sárközi István: Klebelsberg Kunó kulturpolitikája és annak szegedi aspektusai

ségének közművelődését volt hivatva javítani. A Népiskolai Akció keretében 5 év alatt felépítendő, — és egészében megvalósult — 5000 objektumban Csongrád vármegye is a sürgősségi sorrend alapján 307 tanteremmel és lakással, 18 új iskolával és 39 iskola bővítésével kiemelten szerepelt.93 A Nagy-Alföld iskolákkal korábban gyéren ellátott községeiben, tanyagócokban és városokban nagy lendülettel haladt előre az iskolák, tantermek és tanító lakások építése. Annak ellenére is, hogy sok helyen a helyi fedezet hiányában, vagy az ezer, vagy több 1000 holdas úri nagybirtokosok különböző ürügyekkel kivonták magukat az iskolaépítési terhek viselése alólü.

Szeged város törvényhatóságával is hosszas vitát folytatott a miniszter a város közigazgatása területére tervezett tanyai iskolák építésének megkezdésével és kivitelezésével kapcsolatban. így 1927 szeptemberében a miniszteri leirat sürgeti, hogy a város külterületi iskolaépítési programjában előírt, 43 különálló építésre kijelölt helyein 50 építkezést kell megkezdeni, köztük 11 tanyai iskolát.94 95 Érdekes megemlíteni, hogy a polgármester az építkezések megkezdésének elhúzódását, munkaerő elbocsátásokkal és a hiányzó pénzügyi fedezettel magyarázta és indokolta meg.

A viszonylag jól szervezett előkészítés és felügyelet eredményének tulajdonítható, hogy az említett akadályok ellenére is gyors ütemben emelkedtek az új tantermek, iskolák és tanító lakások.

Hivatalosan 1930-ra befejeződött — még pedig teljes sikerrel — szintén a hivatalos kimutatások szerint — a népiskolai akció. Az építési programban az 5000. számot kapott iskolát, a szegedi Rókusi 12 tantermes iskolát 1930. október 25-én adták át rendeltetésének, ünnepélyes keretek között, amelyen a miniszter is részt vett.96 Szeged törvényhatóság területén felépült mint a 77 tanterem, 18 új iskola és 31 tanító-lakás. Csongrád megye egész területén és Hódmezővásárhely törvényhatósághoz tartozó külterületen a 129 tanterem helyett 82, illetve a 22 tanterem helyett tizenkettőt adtak át 1930 utolsó negyedéig.

A Klebelsberg-féle Népiskolai Akció keretében 502 új iskola épült 1925. október—1930 december közti időszakban. Az 502 iskolából 402 tanyai iskola volt.96 Az objektumok számszerű növekedésével együtt javultak a beiskolázás feltételei, a tanítás körülményei és hatással volt az analfabétizmus visszaszorítására, valamint a népiskola V. és VI. osztályában tanulók számszerű és százalékos növekedésére, így Csongrád megyében az 1920/21. tanévben a 6—11 éves tanköteles gyermekeknek 69%-a járt iskolába, az 1930/31. tanévben már89,7%-a tanult. Szegeden ezen a téren 75,8%-ról 93,0%-ra javultak a népoktatás viszonyai.97 Továbbá, amíg országosan a teljes írás-olvasás tudatlanság a 6 éven felüli népességben 5,6%-kal csökkent 1924-hez viszonyítva, Csongrád megyében és Szegeden 7,3%-kal javult a műveltségi arány.98 S országos átlagban a tanköteles gyermekeknek 92,5%-a, számszerint az 1 millió 55 ezer 516-ból 976 257 járt iskolába.99 Meg kell jegyeznünk, hogy az elemi nép93 Magyar Népoktatás. Az iskolaépítési akció programja. Budapest 1928. 124. 1., Tájékoztató elemi népiskolánk fejlesztéséről 1925—1930. Budapest 1930. 25—27. 1.

94 CsmL Szeged, Polgárm. ir. 1927/637. sz. ir. csomó.

95 Délmagyarország, 1930. november 14. Tájékoztató elemi iskoláink fejlesztéséről 1925— 1930. 124. 1.

96 Benisch Artúr: Új elemi népiskolánk. Az iskolaépítési akció eredménye. Néptanítók Lapja 1930. november 1. 41—44. sz. 1—3. 1.

97 Statisztikai Évkönyv az 1919—1922. évekről. Bp. 1925. 160. 1. Stat. Évk. 1931. Bp. 1932. 251—253. 255.1.

98 Néptanítók Lapja 1933. 17. sz. 615. 1. Tíz év kultúrtörténete.

99 Statisztikai Évkönyv az 1925. évről, s az 1930/31. évről, a 232., 255. 1. és az 1926. évről a 211. 1. Továbbá: Magyar Népoktatás Bp. 1928. 71. 1.

212