Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Sárközi István: Klebelsberg Kunó kulturpolitikája és annak szegedi aspektusai

alapjában véve pénzügyi fedezet hiányára hivatkozva utasította el egyelőre, de a későbbi megvalósítását az anyagi lehetőségekhez mérten szükségesnek látta. Az isko- ák zömét a Nagy-Alföldön kívánta létrehozni.

Az új iskolák alapítását és szervezését tekintve a Klebelsberg-féle népiskolai program megvalósítására hozott törvény meghagyta az egyházak jogát. A törvény lehetővé tette, hogy az államon kívül és a községi fenntartók mellett, az egyházak is alapíthassanak iskolákat. A törvényalkotók úgy vélekedtek, hogy „ott, ahol a körzet lakossága túlnyomó részben egy vallásfelekezethez tartozik, ... az iskola létesítését és fenntartását a vallásfelekezet magára vállalhatja, amennyiben az egyházi főhatóság írásban kötelezi magát, hogy az iskolaépítés és fenntartás költségeit vállalja”.89 Egyes polgári és szociáldemokrata képviselők bírálták az építendő iskolák felekezetisítését. A miniszter igen éles hangon utasította vissza ezeket a bírálatokat és kijelentette, hogy éppen világnézeti okokból biztosit előjogot a keresztény felekezeteknek az állami iskolával szemben. (S. I.)

Klebelsberg Kunó már 1924-ben a XVI. katolikus nagygyűlésen kategorikusan leszögezte: Tőle senki ne várja, hogy a magyar történeti egyházak kezéből kicsavarja a magyar iskolát.90 Klebelsberg makacsul ragaszkodott az iskolafenntartás felekezeti elvéhez, noha annak hátrányos következményeit jól látta. így: az állami szubvenció szétaprózása a kis felekezeti iskolák támogatására, tanítók és a felekezetek papjainak a felekezeti hitoktatás állami támogatására — őt is nyugtalanította, de az ifjúság s a felnövekvő nemzedék világnézeti, vallás-erkölcsi, keresztény-nemzeti nacionalista nevelésében döntő támasznak tekintette a történelmi egyházakat.

A Klebelsberg, Sváb Gyula, Pogány Frigyes helyettes államtitkár, Benich Artúr, Petróczi Iván és munkatársai által kidolgozott népiskolai építés programjában figyelemreméltó gondolat, szándék s törekvés foglamazódott meg. A mezőgazdasági népesség iskolázási gondjain enyhíteni igyekezve szélesíteni szándékozott a társadalmi érdekeltséget és összefogást az iskolák létesítésében és fenntartásában. E célból új jogi érdekeltséget kívánt létrehozni, az Érdekeltségi iskolát, amely olyan nagybirtokon, lakóterületen volt létesíthető, ahol 4 kilométer sugarú területen szétszórtan vagy tömörülve legalább 20 család és 30 mindennapi tanköteles gyermek volt, s a tankötelesek befogadására alkalmas iskola nem volt.91 A miniszter, a törvényjavaslat előterjesztése kapcsán az indoklásban megjegyezte: előfordulhat, hogy az érdekeltségi iskola egybeesik a nagybirtok területével s „méltánylandó, hogy akinek az ország területéből tekintélyes része van, vagyis a nemzeti vagyon tekintélyes részének ura, az tekintélyes részt vállaljon magára a kulturális terhekből.” A program megvalósítása egyik feltételének tekintette Klebelsberg a tanyai központi iskolák és tanyai internátusok létesítését. A nagybirtokosok azonban nem voltak hajlandók vállalni ezt a pénzügyi teherviselést. Végrehajtási utasítást a tanyai internátusok létesítésére nem hozott a kormány. Sőt a birtokaikon dolgozó cselédek, napszámosok, kisbérlők gyermekei részére a tervben előirányzott iskolák építéséhez való hozzájárulástól is elzárkóztak.

Az érdekeltségi iskolák tömeges alapításának eredménye: a népiskolai akció 5 éve alatt összesen 26 érdekeltségi jellegű iskolát sikerült építtetni.92

A mezőgazdasági népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről elfogadott törvényben jóváhagyott program elsősorban a Nagy-Alföld mezőgazdasági népes89 Magyar Törvénytár 1926. 62.1.

90 Néptanítók Lapja 1924. 35—36. sz. 2—3. 1.

91 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár 1926.

99 Néptanítók Lapja 1930. 43—44. sz. 3. 1.

211