Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Sárközi István: Klebelsberg Kunó kulturpolitikája és annak szegedi aspektusai

népesség érdekeit szolgáló népiskolák létesítéséről” szóló népiskolai akció megindí­tásával egyidőben készítette el Klebelsberg a polgári iskolai szervezet hálózatának fejlesztési tervét. A tervezet szerint minden 5000-nél több lakost számláló községben polgári iskolát kellett szervezni és építeni, 3—4 év alatt. Ekkor — 1926-ban — 93 olyan község volt, amelynek a lélekszáma meghaladta az 5 ezres lélekszámot, de nem volt polgári iskolája.83 Klebelsberg Kunó programja a kötelező népoktatás fejlesztésére. A Vass József minisztersége idején az országgyűlés által elfogadott 1921. évi XXX. törvénycikk — az iskoláztatási kötelezettség teljesítésének biztosítására, első­sorban az elemi iskolába be sem iratkozott gyermekeket igyekezett beparancsolni az iskolák padjaiba. Túlnyomó részben a szegényparasztság gyermekei maradtak isko­lán kívül. Az 1920—1921-es tanévben 215 943 hat—tizenegyéves tanköteles és több mint 140 000, 11—14 éves gyermek nem iratkozott be az elemi népiskolába.84 85 Álta­lános ok: a szegénység. Az országban 200-nál több olyan helység volt, ahol az ura­dalomnak kellett volna iskolát alapítani s építtetni. Ä háború időszakában Szege­den és Csongrád megyében sok iskolát a katonaság vett igénybe, s a tanítás szünetelt. De Csongrád megyében és Szegeden is az igen nagyszámú beiskolázatlanság fő oka: a szegénység s ebből fakadó ruhátlanság.86 Az 1921. évi XXX. tc.-t életbeléptető 130 700/VIII. 1922. sz. rendelet szankciók erejével kötelezte a szülőket, gyámokat, a tanköteles korú gyermekek iskolába járattatására. Azonban, a szegénység követ­keztében gyakran hiába büntették pénzbírsággal, elzárással a létfenntartásért küsz­ködő szülőket. Az 1921. évi XXX. te. végrehajtásának eredménye: az 1920/21 tan­évben még 250 000 beiskolázásán tankötelessel szemben, az 1924/25-ös tanévre szá­muk 49 000-re csökkent, a 22,7%-ról 6,4%-ra. Klebelsberg Kunó miniszter előtt elodázhatatlanná vált az elemi iskolai szer­vezet fejlesztése, hálózatának bővítése. A korabeli számítások szerint 3850 tanterem hiányzott, a mezőgazdasági népességű településeken. 200 000 gyermek be sem fért az osztályokba a tanterem és iskolahiány miatt, s az 1 millió 90 000 teljes írástudatlan a 7 éven felüli népességen felül, 1924-ben súlyos kényszerítő tény volt. A miniszter munkatársai által kidolgozott, a mezőgazdasági népesség művelő­dését szolgáló népiskola fejlesztési programot, Klebelsberg 1925. június 25-én ter­jesztette elő az országgyűlés pénzügyi és közoktatási bizottságával együttes ülésen, s azt kisebb módosításokkal 1926. április 11-én bocsátotta az országgyűlés vitájára.86 Ez az 1926. évi VII. törvényben elfogadott népiskola építési program 3475 új tan­terem és 1525 tanítói lakás felépítését írta elő s ennek megfelelő mintegy 176 milliárd papírkoronában állapította meg a népiskolai építési akció összköltségét. A kiadások­nak 48%-át az állam biztosította (85 milliárd papírkoronát), továbbá 22,7 milliárd (13%) összegű rövidlejáratú kölcsönt kívánt biztosítani a helyi építési tényezőknek.87 Az 1926-ban bevezetett pénzreformmal létrehozott pengőben számolva, az 5000 népiskolai objektum építési költsége 51 milliót tett ki, amelyből az állam 25 millió pengőt vállalt magára.88 Az ötezer népiskolai objektumból a tanítás közvetlen szük­ségletének megoldására tervezett 3475 tanterem csak a hatosztályú népiskolai kép­zést tette lehetővé. A nyolcosztályú népiskolai szervezet bevezetését Klebelsberg 83 Uo. 566—567. 1. 84 Néptanítók Lapja 1924. 35—36. sz. 9. 1., Magyar Népoktatás, 1928. Budapest. 85 Magyar Városok monográfiája Szeged. Bp. 1927. 289. 1. 86 Corpus Juris Hungarid. Magyar Törvénytár 1926. 60—61—62. 1. 87 Klebelsberg Kunó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 561. 1. 88 Nemzetgyűlési napló. 1926. május 11. üléséről. 148—149. 1. 332. 1. 210

Next

/
Thumbnails
Contents