Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Sárközi István: Klebelsberg Kunó kulturpolitikája és annak szegedi aspektusai
a vidéki városok is gyarapodjanak kulturális, művelődési, tudományos, oktatási intézményekkel, hogy gazdagon bontakozzék ki az irodalmi és művészeti alkotás. Igaz, hogy Klebelsberg e törekvéséről is el lehet mondani, hogy minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy a kultúra és a tudományok fejlesztésének alapja a társadalom gazdaságának fejlettsége és fejlődési üteme. Azonban az ország anyagi erőforrásait súlyosan kimerítette az I. imperialista világháború és a trianoni imperialista békekötés következtében a nyersanyagforrások elvesztésével, azok összezsugorodásával és egy területrevíziós politika miatt a művelődésügy fejlesztése nehezen és lassan bontakozhatott ki. Ezek figyelembevételével együtt, el kell ismerni, hogy Klebelsberg Kunó megálmodott terve, — hogy alakuljanak és fejlődjenek új kulturális központjai a magyar kultúrának — figyelembe vette az ország kulturális fejlődésének szükségleteit. Ennek a tervnek, elgondolásnak részét képezte a Szegedre helyezett egyetem, az egyetemi negyed kiépítése a klinikák és kollégiumok és más művelődési objektumok megvalósítása. Vagy említsük meg a szegedi egyetemmel keletkezett intézményeket: a középiskolai Tanárképző Intézet, az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság, a Tanítóképző Intézeti Tanárjelöltek Apponyi Kollégiuma, a Tanítóképzőintézeti Tanárvizsgáló Bizottság és az Országos Polgári Iskolai Tanárvizsgáló Bizottság. Igaz, Szeged kulturális, tudományos értékekkel történt fejlesztése — túlzás nélkül állítható — mérhetetlenül súlyos terheket rótt a város adófizető polgáraira és a munkásságra. Ezúttal csupán néhány pénzügyi statisztikai adattal illusztráljuk, hogy milyen pénzügyi terhek vállalására kötelezte magát a város — pontosabban Szeged adófizetőit — a Klebelsberg által szorgalmazott kulturális centrum objektumainak felépítésével. A Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottságának 1924. június 30-án tartott közgyűlésén, — az 1923-ban született 685/1923. számú közgyűlési határozatban javaslatba hozott alacsonyabb tervezettel szemben — felajánlja és vállalja, hogy ,,a tudományegyetem állandó elhelyezésének költségeihez — 50 — ötven éven át 24 vagon — 2400 mm — tiszavidéki búza árát koronákban, illetve az állam mindenkori törvényes fizetési eszközében fizet”. 4 200 000 aranykoronát, illetve 3 712 000 pengő építési költséget jelentett az 1928-ban megállapított összeg szerint. A miniszterrel történt megállapodás értelmében „a város az egyetemi építkezési költségeknek a felét vállalta s a fenti vállalásnak megfelelő összeget költségvetési előirányzatába már 1924-ben beilleszti, az 1924-re esedékes összeg fedezetéül pedig a bérföldek előirányzaton kívüli jövedelmét kijelöli.”59 Mindezt a pénzügyi tehervállalást, zömében külföldi dollárkölcsönök felvételével biztosította a szegedi törvényhatóság — természetesen annak visszafizetése zömében a kiadófizetőket terhelte meg, mérhetetlen nélkülözést okozva nekik. Megemlítjük, hogy az egyetemi és vele kapcsolatos építkezési költségek fedezetére Szeged városa az alábbi külföldi és hazai bank-kölcsönöket „szerezte” meg. A Magyar Nemzeti Bank útján a Speyer Compan. new-yorki bankcégtől 770 000 dollárt, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank útján a Speyer Comp, new-yorki cégtől ugyancsak beruházásra 725 000 dollár hosszú- lejáratú 7 1/2%-os kamatos kölcsönt. Az Angol—Magyar Banktól 300 000 dolláros függőkölcsönt.60 1928. évi szegedi egyetem tanévzáró jelentéséből az tűnt ki, hogy az egyetemi építkezések összes költségelőirányzata 11 millió pengőre rúgott. Az 1928/29-es tané59 M. kir. F. J. Tudományegyetem Rektori Hivatalának Iratai 1941—42. a 30. sz. 1941—1942. sz. irat., VKM 91.713/1928. sz. leirata a szegedi Egyetem Tanácsának. 4. 1.,: Délmagyarország 1926. március 25. 10 800 000 aranykoronába került a szegedi telep felépítése. 60 Szeged Szabad kir. Város 1927. évi házipénztárának zárószámadásai. Szeged 1927. 84— 96. I. 204
