Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében
1926 február elején jött létre Dénes és Drózdy közös vállalkozása, a Magyarországi Földmíves és Munkáspárt. Az előzetes tárgyalásokon felmerült, hogy a párt neve Nemzeti Parasztpárt, vagy Magyarországi Parasztpárt legyen.90 A párt tehát az egész parasztság képviselője akart lenni. Ez a gondolat nem volt idegen Dénestől sem, mert ő a földmunkásokat korábban is mint leendő parasztokat tekintette, paraszttá tételükön fáradozott. Drózdy jobb dunántúli kapcsolatai a párt országossá tételéhez nyújtottak kedvező lehetőséget. A Munkáspárt egésze egyesült Drózdy megtépázott csoportjaival. Rásonyi Papp Gedeon vezetésével csak egy kis frakció utasította el az egyesülést, és tartotta fenn egy rövid ideig még a régi pártot. A párt tényleges vezetője Drózdy, Dénes és Cserti József tanító, liberális ország- gyűlési képviselő lettek. Az „országos elnöki” tisztet a tótkomlósi Molnár György töltötte be. Az elnöki tanácsban helyt kapott többek között a csorvási Hornyán András, a pusztaföldvári Rajki Sándor, a nagyszénási Revicska Mihály, és a tótkomlósi Matajsz Mátyás.91 A Magyarországi Földmíves és Munkáspárt propagandájában egyebek mellett követelte a titkos szavazást, a progresszív adórendszert, a szabad szervezkedési lehetőséget, a földreform során kimaradtak földhözjuttatását, a földhöz és házhelyhez jutottak állami támogatását. Továbbra is szükségesnek tartották, hogy az államforma kérdésében titkos népszavazás döntsön. Új vonása a programnak az átvett liberális követelés: a Dunamedence népeivel való legteljesebb együttműködés és a gazdasági kapcsolatok létesítése.92 A program tehát alig különbözik az előzőtől. Különbség főleg a hangsúlyban mutatkozik. A földreform kérdése például nem kapott olyan kiemelt helyet, mint 1922-ben. A programban összefonódnak a mérsékelt demokratikus, liberális elemek, vallásos szólamok a nyílt demagógiával. Paizs Zsigmond, a párt egyik vezetője az alakuló ülésen hangsúlyozta: „Pártunknak, szervezkedésünknek alapja a fennálló társadalmi és erkölcsi rend. Ezen az alapon állva dolgozunk a tiszta polgári demokrácia megvalósításán”.93 Azonban a tömegek egy részének mozgósítására mégis csak alkalmas a program. A tömegek tényleges megmozdulása, amely egybeesett az MSZMP és szociáldemokrata földmunkásszervezetek aktivizálódásával, megrémítette a hatóságokat, és májusban már maga a miniszterelnök kért tájékoztatást a Drózdy—Dénes-párt szervezésében résztvevő személyekről, a helyi vezetőkről, s kérte a főispánokat, kísérjék figyelemmel a szervezkedést. A Belügyminisztérium pedig két körrendeletében is (május 12. és július 8.) foglalkozott a Drózdy—Dénes-párti szervezkedéssel.94 A Viharsarokban 1926-ban rövid idő alatt több mint 30 helyi szervezet csatlakozott a párthoz, vagy alakult meg. Különösen sok szervezet jött létre Csanád és Békés megyében. Közöttük legerősebbek a tótkomlósi, békéssámsoni és békéscsabai csoportok voltak. Békéscsabán az Általános Népkör több mint 1300 tagja támogatta 4. A Magyarországi Földmíves és Munkáspárt 90 Magyarok Vasárnapja, 1926. január 24. és február 7. 91 BmL Főisp. biz. ir. 81—1926. 92 Magyarok Vasárnapja, 1926. február 14. 93 Ugyanott, február 7. 94 Bethlen István titkos iratai... 240—241. 1. Bethlen Csanád, Békés, Vas és Zala vármegye főispánjától kért információt, mert a többi megyében Pest vármegyét kivéve nem volt erős a párt. A BM rendeleteket közli: Iratok az ellenforradalom történetéhez. Szerk.: Nemes Dezső, Karsai Elek, Kossuth, 1959. III. k. 606—607. és 611. 1. 178
