Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében

ben Orosházán a földraunkásszövetségnek 2000 tagja volt, amíg a Munkáspártnak legfeljebb 500. A Munkáspárt akadályozta a szociáldemokrata szervezetek kiépítését. Munkás jellegű pártnak tűnt, de tagjaitól kevesebbet követelt, mint a szociáldemokrata, vagy a kommunista párt. A helyi hatóságok valamivel elnézőbbek voltak vele, mint a szociáldemokratákkal. Az ideológiailag, politikailag kevésbé fejlett földmunkások és szegényparasztok így az MSZDP-nél vonzóbbnak találták, amíg a párt demagógiája le nem lepleződött. Az álmunkáspárt vezetői tudatosan is rontották a szociáldemokraták esélyeit. így például Tótkomlóson nem engedték meg, hogy a Munkásotthonban Szeder Ferenc gyűlést tartson. Olyan mozgalmi múlttal rendelkező községekben, mint Gádoros, Csorvás és Békéssámson, vagy Tótkomlós a szociáldemokrata munkásszervezetek a huszas években nem tudtak mély gyökeret ereszteni. A csorvási helyzetről így számol be a főszolgabíró: „Csorvás községben a Magyarországi földmunkások országos szövetségének helyi csoportja fentáll, jóllehet jelenben alig van 10—12 tagja az egyletnek, mivel a dr. Dénes István tótkomlósi kerületi nemzetgyűlési képviselő által alakított, de még alapszabályokkal nem bíró egyletbe léptek be a tagok”.85

1925 decemberében az orosházi községi képviselők választására tárgyalások kezdődtek a különböző politikai csoportok között, amelybe bekapcsolódtak a szociáldemokraták és a munkáspártiak. A szociáldemokraták 4, a munkáspártiak 1—2 helyet kaptak volna. Végül két tábor alakult ki, nem jött létre megegyezés. A szociáldemokraták a kispolgári elemekkel alkottak egy tábort, a Munkáspárt pedig nem hozzájuk, hanem a kormánytámogató, jobboldali táborhoz csatlakozott. Egy munkáspártit választottak meg. Békéssámsonban a párt számára kedvezőbb eredmény született, mivel itt csaknem kivétel nélkül munkáspárti földmunkásokat és kisbirtokosokat választottak meg.86

1924 végén Drózdy Győző tanító, 200 holdas birtokos vezetésével megalakult a Független Földműves Szövetség és a Független Földműves Párt, amely 1925-ben történt betiltásáig vidékünkön is szervezkedett, így bizonyos konkurrenciát jelentett a Munkáspártnak. Makón, Szarvason, Gádoroson és Gyomán is kísérlet történt a Drózdy-párt megszervezésére.87 Céljaikat Drózdy 1925 elején a Magyar Ugar című lapjában megjelent cikksorozata teszi világossá. Drózdy szerint a „parasztszocializmus” a kistulajdonosok tönkretételét szorgalmazza, a „parasztdemokrácia” a föld- hözjutást. Fő feladatának a szocializmustól és szocialista mozgalomtól való elhatárolódást tartja.88 Azonban a földreform mellett és a demokratikus választójog érdekében agitáltak és ez elegendő volt ahhoz, hogy a működésüket megakadályozzák. Az MSZMP és a szociáldemokraták vidéki sikereitől megrémült kormány lecsapott a Független Földmunkás Szövetségre, működését betiltotta. A miniszterelnöki rendelet szerint a Munkáspárt is „céljaiban és eszközeiben...ugyanolyan veszedelmes és erős demagóg irányzatot követ, mint a Független Földmíves Szövetség. Azért tehát ezzel egyenlő elbánás alá esik, s terjeszkedése és agitációja ugyancsak a fönnebbi szempontok szerint bírálandó el,” azaz megakadályozandó.89 Közös céljaik, módszereik közelhozták egymáshoz a két politikust. Drózdy, amikor pártjának, a Független Földmíves Szövetségnek a működése lehetetlenné vált, új pártot alakított Dénessel.

85 Közdelem, 1925. június 1. Az idézet: BmL Alisp. ir. 3163—1925.

86 Orosházi Friss Újság, 1925. november 27., december 1., 17., 20. és Orosházi Újság, 1925. december 31.

87 PI Arch. 651. f. 5/1925. július 20. (62227) és BmL Főisp. biz. ir. 33—1925. 61—1925., 91—

1925.

88 Magyar Ugar, 1925. február 18., 22., 25. és március 1.

89 BmL Főisp. biz. ir. 91—1925.

177