Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Bárány Ferenc: Az álmunkás pártok kísérlete a viharsarki agrárszegénység „nemzeti alapon” történő megszervezésére a Horthy-korszak első évtizedében

zati jogát. A kormány törvényjavaslatát „pária törvényjavaslatnak” nevezte, amelynek fő célja a magyar földmunkásság kiuzsorázása.78 „Mi jól tudjuk — olvashatjuk egyik brosúrájában —, hogy az általános, egyenlő, községenkénti és titkos választójog még nem jelenti a demokráciát, még nem jelenti a bajok orvoslását. Ez a választójog azonban eszköz a demokratizálódásra, eszköz ahhoz, hogy az emésztő nyomor, társadalmi bajok és közszerencsétlenségek gyökereit kioperáljuk. Mert szent meggyőződésünk, hogy a vagyon és jövedelem igazságosabb megoszlása, a lealacsonyító szegénység, állami és társadalmi, szociális, gazdasági és erkölcsi betegségeink csak akkor fognak véget érni, ha a kormányok az általános, egyenlő, községenkénti, a nőkre is kiterjedő titkos választójog alapján a nép közvetlen ellenőrzése alá kerülnek.”79 Az idézett részből kitűnik az a választójoggal, a parlamentarizmussal kapcsolatos kispolgári illúzió, hogy a titkos választójoggal a kormányok a nép közvetlen ellenőrzése alá kerülnek. Még lehetetlenebb ez akkor, ha az uralkodó osztályok „kérges lelkét” a szeretet fegyverével akarják engedékenységre bírni, amint azt a betiltott „A rög” helyett megjelenő „Magyarok Vasárnapja”, a párt hivatalos lapja írta.80

Dénes a befejeződéséhez közeledő, nyilvánvalóan elsikkasztott földreformmal kapcsolatosan azt írta: „A magyar földmíves nép a magyar kormánytól nem azt várja, hogy befejezze a földreformot, hanem azt várja, hogy elkezdje a földreformot és kielégítse a várakozásokat, amelyekre ígéretet tett... A jelenlegi földreform révén a magyar földműves nép helyzete abszolúte nem javult ” (Kiemelés az eredetiben.)81 A Munkáspárt ösztönzésére tömegek jelentkeztek földért. 1924-ben Tótkomlóson 1000 pótigénylő jelentkezett házhelyre vonatkozó igényével. Békéssámsonban a 900—1000 földigénylő között a forradalmi mozgalomban való részvétele miatt kizárt 680 igénylő jogosultságának elismeréséért küzdött a párt, Mindszenten is szót emelt a Tanácsköztársaság idején tanúsított magatartásuk miatt kizártak mellett. Magyar- bánhegyesen is a párt lépett fel a földreformból kizártakért.82

A Munkáspárt tevékenysége 1925 második felében, 1926 elején ismét megélénkült, új pártszervezetek jöttek létre, a régiek taglétszáma növekedett. A korabeli források szerint 1925-ben Tótkomlóson 7—800, Gádorosán 600, Orosházán 500, Csorváson 140, Békéssámsonban 300, Pusztaföldváron 200—250 tagja volt a pártnak. „A rög”, ill. a „Magyarok Vasárnapja Tótkomlósra” 280, Nagyszénásra 120—140, Pusztaföldvárra 70, Orosházára 30, Békéssámsonra 25—30, Gádorosra 25, Békésre 3, Mezőberénybe, Köröstarcsára és Gyomára pedig 1—1 példányban járt.83 Az aktív tagok száma a két adat között lehetett. Az esztendő során vidékünkről hírt adott még magáról a hódmezővásárhelyi, sarkadi, sarkadkeresztúri, méhkeréki, ambróz- falvai, mindszenti, püspökielei, nagybánhegyesi és medgyesegyházi helyi szervezet. Tótkomlóson 90 tagú földműves ifjúsági egyesületet alakítottak Dénes István, valamint az orosházai főszolgabíró és a jegyző díszelnökletével.84

Ahol a szociáldemokrata munkásszervezetek tért nyertek, mint például Orosházán, ott a Munkáspárt általában háttérbe szorult. Nyílt, egyenlő feltételek mellett vívott harcban az álmunkáspárt nem tudta elhódítani a szegényparasztságot. 192578 Dr. Dénes István: I. m. 193. és 230. 1.

79 Dr. Dénes István: A választójog és a földmunkásság... 48. 1.

80 Magyarok Vasárnapja, 1925. június 7. Május 31-től fogva Dénes István lett az idézett lap főszerkesztője.

81 Dr. Dénes István: I. m. 44. és 46.1.

82 BmL Főisp. ált. ir. 527—1924., A rög, 1924. február 10., szeptember 28., Dr. Dénes István: Harc a föld népéért... 232—234. és 266. 1., Magyarok Vasárnapja, 1925. június 7., Küzdelem, 1925. június 1.

83 BmL Főisp. biz. ir. 1925—70., 1925—91. és ugyanott, Alisp. ir. 3163—1925.

84 Békésmegyei Közlöny, 1925. március 19.

176