Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)
Vass Előd: A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírása
szandzsákok voltak. A budai tartomány (vilajet) 12 szandzsákjáról készült Halil defterdár-féle defterek a török hódítók kincstári földkataszterét alkották, s minden további fegyverszüneti és más tárgyalás alapját képezték.19 A szegedi és csongrádi náhije területének török megszállását és az új török adóztatás folyamatosságát a szegedi és csongrádi vár török helyőrsége biztosította. A szegedi vár török helyőrségéről legelőször 1545. jún. 11. és 1546. márc. 2. közötti időben elkészült egykorú török zsoldjegyzék (mevadzsib defteri) alapján szerezhetünk ismereteket. Összesen 467 török katona kapott zsoldot, közülük legtöbb, a 153 janicsár volt. A janicsárok után a martalócok 102 fővel, az azabok és reiszek 121 fővel, az ulufedzsinek nevezett lovasok 91 fővel és végül 10 tüzér következett. Minden török helyőrség magját a janicsárok alkották, de mellettük mindig megtalálhatók az ulufedzsinek nevezett lovasok, és a többnyire délszlávokból és vlahokból toborzott martalócok, azábok és reiszek alakulatai is. A török helyőrség tagjai többnyire házas emberek voltak, tehát minden katonára átlagosan legkevesebb 2-3 főt még számítani lehet. Ilyen módon megállapítható, hogy Szegeden a török helyőrség 1546 tavaszán mintegy 1000 fő körüli számban élt, vagyis ilyen számarányú volt a mohamedán kolónia. A csongrádi vár, vagy palánk török helyőrsége legelőször 1549-ben kerül megemlítésre a szegedi kincstári jövedelmek egyik elszámolásában, de ez a létszámot nem említi. A következő forrás 1561. szept. 10. és 1562. aug. 20. közötti zsoldjegyzék 37 janicsárt, 9 tüzért, 57 ulufedzsinek nevezett lovas és 37 martalócot említ meg, s így összesen 142 fős török helyőrségről ad hírt. Ha ezt a létszámot szintén megszorozzuk 2-3-szorosával, akkor mintegy 420-450 fő körüli mohamedán kolóniára következtethetünk.20 A szegedi és csongrádi náhije települési szerkezetét meghatározó objektumok a városok, a falvak, a puszták, a kikötők, a halastavak, a malmok, a templomok, a monostorok és a rétek számának az összes település számával való összehasonlítása a terület jellegét tárja fel. 7. táblázat. A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi települési jellege Objektumok Szegedi náhije Csongrádi náhije Város 3 1 Falu 24 9 Puszta — — Kikötő 4 7 Halastó 12 3 Malom 31 8 Templom 9 4 Monostor 1 — Rét — 2 Összes helység: 27 10 Az 1. táblázat bemutatja, hogy a városok száma a szegedi náhijében magasabb. Ezek Szeged, Zenta és Periek voltak. A csongrádi náhijében csak egyedül Csongrád szerepel városnak feltüntetve, pedig Csánki Dezső munkájában már a XV. században Szolnok és Vezseny mezővárosként (oppidum) szerepelt. A falvaknál a földrajzi elhelyezésnél azonnal szembetűnik, hogy az 1548. évi összeírásba csak a tisza19 Hammer Joseph, Geschichte des osmanisches Reiches, III. Bd., Pesth 1852., 62—63. és 266—267. és 714. 1. 20 Velics László, i. m. I. köt., 53., 131., 46. 13
