Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt

hogy a többet fizető gazdát pénzbírságra ítélték. Még könnyebben kiszabták a büntetést, ha a cseléd többet kért a limitált bérnél. Például: 1780-ban „Nagy Farkas János béres, ki is a N(emes Vármegye parancsolattya ellen Gulyás Jánostól Ki is béresnek akarta megfogadni, 50 R(henus) f(orintok)at merészelt kérni, mely kéréséért, hogy Simon Renguszter megintette, hogy miért kérne annyit, nem szabad, — jól fölpofozta és csinálom teremtettével káromlotta, melyet maga is megösmert, azért is adattak néki 24 pálcák...”167

3. Hazugság címén büntették meg a betegséget szimuláló szolgát. Varga István „szolgálatban lévén, hogy korhelkedhessen, avagy olyatén szin alatt Mózes Istvány gazdáját elhagyhatná, magát beteggé tette, gazdája pedig panaszt tévén felőle, Worum feltser úrral megvizsgáltatott és egészségesnek találtatott, azért is hazugságáért 12 pálcákkal büntetődött”.168 *

4. Foglalkozással kapcsolatos vétségek, kötelességmulasztások gyakran fordultak elő. Barta Palkó kocsist a Rétre küldte a gazdája, de az ahelyett „fekete fuvart” bonyolított le. Gazdája fogatán Szélkiáltónak tűzrevalót szállított. Annyira megfeledkezett magáról, hogy még éjszaka is „Szélkiáltó házánál korhelységben találtatott”, amiért 24 pálcaütéssel büntették. Csipkés Mihály pedig másnak szénát vitt gazdája fogatán, annak „híre nélkül”.168

Nem túl gyakran napvilágra kerülő vétség volt, hogy a pásztor idegen állatot teleltetett ki a Gazdaság jószágai közt, vagy legelőre fogott oda olyan jószágot amelyért nem fizették meg a fűbért. 1840-ben a Kis Pál Gazdaság gulyása előtt 1124 marhát találtak és csak 1119-ről tudott elszámolni: „gyanítható, hogy 5 darab valamely vidéki emberé...”170

Amikor a csikós a ménessel a göbölyjárást járatta, az inspector 20 pálcát veretett rá.

5. A gazdával való feleselést, szembeszegülést szigorúan büntették. 1750-ben Kis Ferenc „Pócsai nevű szolgájával összve szólalkozván, a szolga az ő gazdájának engedetlenkedvén, azt ily szókkal truccolván: miért nem hoztál gazda bort, vágtam volna nádat, béporoztam a szőlőt, nem kapáltam?” A kisebb gazdáját szidalmazta, azért feljebb írt engedetlenségéért gazdájával való feleselésért 30 „pálcaütésekkel megbüntettik.. ,”171

Szóváltás, feleselés nemegyszer tettlegességgel ért véget. Farkas Bálint Madarasra való béres járomszeggel verte el gazdáját, amiért 25 pálcaütéssel büntették.172

Fekete Albert 20 pálcát kapott, amiért maga gazdáját megtámadta, csinálom teremtettével káromolta „és meg akarta verni”.173

Más béresek ilyen esetekben 12 pálcaütéssel megúszták, pedig akadt olyan is, aki „maga gazdáját megtorkolta”.174

6. A „gazdája elhagyását”, a szökést az országos törvények szigorúan ítélték meg. Sokáig a jobbágy szökésre érvényes paragrafusokat alkalmazták rá. így aztán a cselédet is a testi fenyítés mellett gyakran visszaadták gazdájának.

Az 1715. évi 101. te. a szökések meggátlására rendszeresítette a már sokat emlegetett passzust, passuális levelet, úti levelet.

167 CsmL (Hr) Pkv. hat. 1780. ápr. 20.

168 Uo. 1793. máj. 11.

160 Uo. 1783. febr. 16.

1,0 CsmL (Hr) Törvsz. ir. 1840. júl. 20.

171 CsmL (Hr) Pkv. hat. 1750. okt. 26.

172 Uo. 1776. dec. 7.

173 Uo. 1778. máj. 16.

174 Uo. 1786. aug. 1.

118