Tanulmányok Csongrád megye történetéből 3. (Szeged, 1979)

Herczeg Mihály: Szolgák cselédek Hódmezővásárhelyen 1848 előtt

1. Öreg Marhának teleltetése

10.

—

1. Borjúnak teleltetése

6.

—

1. Esztendő Süldő

15.

—

1. Szekér Tűzre való

10.

—

1. Kocsi ganej, avagy Tűzre való

5.

—

Esztendeig való mosás —

5.

—

jső 2dik és 3dik Béresnek 1 pár jó bocskor

2.

—

Ugyanazoknak 1. pár közönséges bocskor —

1.

—

Egy pár Csizma patkolással együtt

10.

—

„ fejelés Csizma patkolással

5.

30

„ Bakkancs patkolással

6.

—

Gyermek béresnek 1. pár csizma patkolással

k.

xr

„ „ 1 pár fejelés patkolással

4.

—

„ „ 1 pár Bakkancs ” Hosszú Szűr az lső és 2dik

3.

30

Béres bériben

20.

—

Hosszú Szűr a’ 3dik Béresnek való

18.

—

a’ 4dik

?> -r ,,

15.

—

1 Font Szappan

1.

—

Mind a városi, mind a megyei hatóság fölemelte szavát a cselédek „helyes ok nélkül” való elbocsátása, illetve a gazda elhagyása ellen. A büntetés persze nem az „elbocsátókat” sújtja legtöbbször, hanem az „elhagyókat”.

1775-ben a publikáció is egyoldalúan csak az „elhagyást” tiltja: „...Sem szolga, sem szolgáló a gazdáját el ne hadja, mert aki katonának való, katonának adatik, aki pedig nem arra való, 50 pálcája lészen...”100

Beavatkozott a hatóság az „oláh (román) cselédek” alkalmazásába is. Az 1750-es évek óta juhászként, béresként szép számmal fordulnak elő „oláh (román) cselédek”, amit azt az összeírásoknál láttuk. 1776-ban tiltotta meg a tanács először az alkalmazásukat:

„az oláj (román) juhászokat s egyéb cselédeket minden(ki) most elbocsásson...”101

A parancsot 1785-ben olyan nyomatékkai ismételték meg, hogy rögtön másnap el kellett küldeni őket, de nemcsak a cselédeket, hanem még a lakókat is.

8. A cselédek jogvitái

A gazda és cseléd közti jogviták majdnem mindig a bérre vonatkoztak. A cseléd követeli visszatartott bérét, a gazda indokolja a visszatartást, legtöbbször károkozásra hivatkozik.

Ritkábban fordul elő az olyan eset, amikor a Cseléd minden indoklás nélkül csak követeli a bérét, a gazda meg elszámolt vele a bíróság előtt.

Előfordul, hogy az évközben teljesített természetbeni bérfizetést elszámoláskor átszámították pénzre s úgy egyezkedtek.102

100 Uo. 1775. ápr. 23.

101 Uo. 1776. okt. 20. és ápr. 11.

102 CsmL (Hr) Törvsz. ir. 1840. jan. 30. és ápr. 8.

109