Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig

— csak sarukat levetve lehet föllépni: a hívők vagy seregének pedig feladata, hogy a prófétai nyilatkozatokban megbízzék.”112

Más lapok pedig azzal a tanáccsal látják el a mozgalom vezetőit, hogy jobban tennék, ha elhanyagolt üzleteik után látnának, mint nemzetgazdászati dolgokon törnék a fejüket. Megint mások petróleumhősöknek titulálják a párt előkészítő bizottságának tagjait.113 Tehát az egészen primitív hangú lekezeléstől a durva, kendőzetlen fenyegetésig jutnak — pár évvel a Párizsi Kommün után.

Az „Ellenőr”, a kormánypárt vezető lapja ellenben így áradozik Kossuth megállapításaihoz kapcsolódva: „Valami közvetlenebbül meggyőzőt, frappánsabban igazat képzelni sem lehet, mint a politikai lét nagy ismerőjének leveléből az a rész, mely a szegedi bogarak eltávolításával foglalkozik. Ennek a beteges, elsenyvedt mozgalomnak köszönettel tartozhatunk mégis, mert előidézője lön egy olyan hatalmasan egészséges társadalomphilosophiai leczkének, a minőt Kossuthtól magára vont. Soha meddő actiót még keményebben meg nem bélyegeztek, a kificzamodott észjárást könyörtelenebbül helyre nem Toppantottak. Csodáljuk a genialis tollat, a mint egy-egy keresetlen vonással egész rendszereket dönt össze, s újat emel a romok fölött, ragyogót, igazat, nagyszerűt... a mit a társadalmi rétegek küzdelmére megjegyez, a socialistikus tanok ellen oda sújt, és a mit az osztályok harczárói kijelent: az a gondolat nemességének s a czélzatok szeplőtlenségének elragadó bizonyítéka. Méltó, hogy hirdessék, mint az evangéliumot: frigyszekrénybe zárják tízparancsolat gyanánt.”114

E lendületes tiráda mellett „A Hon” már kevesebbet beszél mellé, „...szerencsétlenek lennénk, ha a mi gyenge társadalmunkban osztály-szempontok jutnának túlsúlyra... Nálunk az osztályok még a nemesi alkotmány alatt sem állottak soha egymással szemben, csak egyszer történt, midőn osztályszempontból hozatott törvény, és ez így parasztlázadásra vezetett.

Ne játsszunk a tűzzel, mert veszélyes... Mert, ha egyszer az osztályokat emlegetjük, akkor a harmadik rendet követi a negyedik, és ezt az ötödik, hatodik, úgy hogy a nemzet „bellum omnium contra omnes” lesz és nem — nemzet!

E téren csak az első lépést kell megtenni, a többi önkényt következik. Ne tegyük azt.115

Egy későbbi számában újból megismétli, immár Kossuth nevével is felerősítve állításait:

„Örömmel konstatáljuk, hogy Kossuth határozottan elítéli úgy a különálló nemzetgazdászati vagy akár csak iparos párt megállapításait, mint azon törekvést, mely nálunk a politika alapjául osztályharczot akar feltüntetni, vagy külön osztálypolitikát akar folytatni. Sőt még nagyobb örömünkre szolgál azon nyilatkozata, melyben a socialistikus törekvések érvényesítését ...elítéli...

Midőn az osztályharcz, osztálypolitika és socialistikus törekvések ellenében veti latba Kossuth határozott rosszallásának súlyát, valóságos szolgálatot tesz a nemzetnek.”116

Bakay sajtóháttér nélkül, az egyöntetű kiátkozás pergőtüzében Kossuth levelére levéllel válaszol. E levelet sohasem közük le a lapok, mégis magában hordozza nemcsak Kossuth, de az utókor felé is igazolását. Ebben a levélben helytáll minden

112 Szegedi Közlöny, 1875. március 6. 2. évf. 37. sz. 1. p.

113 Bakay Nándor: Nyílt szó egy névtelenhez. Szegedi Híradó, 1875. március 28. 17. évf. 38. sz. 3. p.

114 Ellenőr, 1875. május 9. 7. évf. 1. p.

115 A Hon, 1875. április 10. 13. évf. 91. sz.

n,A Hon 1875. május 8. 13. évf. 104. sz. 1. p.

287