Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig

logikusan következik ebből, hogy korának parlamentje, annak összetétele egyáltalán nem adja a magyar társadalom teljes színképét s ezért nem képviselheti egészében azt.

A tisztelt Házat — szerinte — két alapvető fogyatékossága teszi az eredményes működésre képtelenné. Először a benne érvényesülő pártdiktatúra, hiszen... „az alkotmányos közélet válságai között nincs vészesebb, mint midőn a többség nem kormányoz, de uralkodni kezd, s a midőn az ellenzéktől megtagadja a kormányképességet, midőn körülbelül azt mondja: „a rebelisekkel nem alkudozik”, vagyis: nem egy folytonos alkotmányos közéleti kormányváltozás támjaként, de egy kényuralmi rendszerből lépett a létezés fokozatába...”95 S ez „Az alkotmányos színezettel álcázott egyeduralom” drágább és rosszabb a nyíltan bevallottnál, mert elöli vagy elaltatja a nemzet közérzületét, s az alkotmányosság rovására vétkezik.”96

A másik, talán még jelentősebb fogyatékossága összetételében rejlik. „Oly mélyen rendies, oly kevéssé demokratikus, oly nagyban prókátoros, oly kis mértékben szakmunkás még a mi parlamenti életünk, hogy annak kebelében a szaktudományok nemcsak hasznos tért nem foglalhatnak, de még káros időpazarlást is okoznak, és táblabírói szóbőségbe, ragadják a képviselőházat, a melynek minden órája több mint ezer forintjába kerül a nemzetnek.”97

Mindezekből a végső eredmény egyértelmű: olyan párt megalapítása, mely képviselni tudja a politikai hatalomból addig kirekesztett tömegeket s egyben új munkastílust is visz a parlament életébe.

De a hetvenes évek közepén, mikor megkezdi pártjának kiépítését, már nem egészen ugyanaz a politikus, mint volt 1869—1870-ben. Az érdesebb és élesebben fogalmazó népvezér helyét egy taktikusabb, habozóbb, a politikai „környülálláso- kat” jobban tekintetbe vevő vezető foglalja el. Mostmár nemcsak a munkásság, de szinte kizárólag a kisiparosság s kis részben a módosabb parasztság politikai összefogását akarja megvalósítani, minden bizonnyal a felismert kisebb ellenállás kisebb kockázata miatt, de nem utolsó sorban azért is, mert ezek rendelkeztek az általa s pártja által képviselni kívánt rétegek közül választójoggal, a parlamentbe kerülés egyetlen lehetőségével.

A párt kialakulásának történetét maga is elmondja a már időközben lelangyosí- tott hevű „Emlékirat”98-ában, de az a kor sajtójában is meglehetős részletességgel nyomon követhető. Még 1874-ben az apatini iparkiállítás alkalmával megismerkedik a kiállítást rendező Herman Ottóval, aki vállalta az ő instrukciói szerint a párt programjának kidolgozását. Majd két szegedi lapban, az 1874-ben indult „Alföldi Ipar- lap”-ban, s a részben általa is alapított, kezdetben ellenzéki, majd később a kormánypárt vizeire átevező „Szegedi Híradó”-ban jelentette meg az új pártról, programjáról és szükségességéről írott cikkeit. Ezen kívül — érdekesen — A „Hon”-ban, a hirtelen kormánypártivá vedlett Jókai szerkesztette budapesti újságban is, itt már inkább csak magyarázva s védve a programját. E lapok azonban hamarosan, az Alföldi Iparlapot kivéve, meglehetősen durva hangon megtagadják cikkeinek további közlését.

Nem kétséges, hogy a korabeli közjogi orientációjú magyar politikai életben eladdig szokatlan állítást kockáztatott meg a Herman-megfogalmazta program bevezetése, „a küzdelem, mely a nemzet zömében foly, nem a politikai pártok, ha- 85 * * * * *

85 Bakay Nándor: Néhány vonás országgyűlésünk közszelleméből. Alföldi Iparlap, I—II.

1874. június 1. június 17. 1. 61. sz. 2—3. p.

96 Uo. 2. 1874. június 17. 43. sz.

97 Bakay Nándor: A nehéz év súlyos kezdetén. Alföldi Iparlap, 1876.január 1.2. évf. I.sz.2. p.

98 bakay Nándor: Emlékirat az 1875-ik évi országos nemzetgazdászati tanácskozmány nagyfontosságú ügyében összegyűlt hazafiakhoz. Szeged, 1875. Burger Zsigmond özvegye. 30. p.

284