Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig
nem a társadalmi rétegek küzdelme,”98 99 S ezen is túlmenően a magyar gazdasági, politikai hatalmat szinte teljes egészében kisajátították „a bitorló osztályok. „A program e tételét fejti ki aztán Bakaynak 1875, március 19-én megjelent cikke: „A magyar nemzetgazdasági párt keletközése, ]![ indoka, vezérelve és végcélja.”100 101 Ebben Bakay túlmegy a puszta érvelésen s a számok, a meztelen tények fölsorakoztatásával bizonyít. „A pártokat ugyan sértett gőg, megbántott magánérdek és hiú nagyravágyás is szüli, de a legtöbb életre hivatott alkotmányos pártot a közszükség érzete alkotja, ja.” —104 állapítja meg a cikk elején. Ez a közszükség itt és most a magyar parlamenti élet demokratizmusának bővítése, s az addig kívülre rekesztett osztályok és rétegek parlamenti képviselete irányában jelentkezik, mert „...a mostani magyar törvényhozó testület oly alkatelemekből áll, a melyek a nemzetgazdászati haladás terén a legmunkásabb, legdemokratikusabb kormányt is megzsibbasztanák.”102 Törpe kisebbség hatalmas parlamenti többséggel viszi keresztül az akaratát. „Egy tekintet a magyar törvényhozó testület alkatelemeire s a következő eredmény áll előttünk: A főrendiek házában ül 414 főúr és főpap, az országgyűlésen körülbelül 100 nagy földesúr, gróf és zászlósúr, s mintegy 200 táblabíró és prókátor: a hátralévők tanárok, hírlapírók, tudósok, egypár kereskedő és kisbirtokosok kivételével az egész további 100 követ nem sokban különbözik az előbbi 200-tól.103 Majd ezzel fejezi be e rész fejtegetéseit: „Nemcsak ezen... okból születik a magyar nemzetgazdászati párt, hanem a fönntebbiek számbavétele mellett azért is, mert Magyarországon... 3 millió polgár érdeke alig van a magyar országgyűlésen képviselve. Ezekkel szemben a diplomatikus ]diplomás[ osztály és az 5000 nagybirtokos és 231 főbirtokos érdeke igenis erősen képviselve van.”104 A megoldás útja kettős: egyrészt az új párt révén képviselethez juttatnák az addig politikailag inaktív, jogfosztott tömegeket — e szerepet töltené be a Nemzet- gazdasági párt — másrészt a meddő közösügyes szócséplés helyett a valódi problémák megoldása felé fordítanák a parlament és a tömegek figyelmét. „Új, merő új élet áll előttünk, ha élni akarunk. A régi úton nem boldogulhat nemzetünk: mert az elméletileg jogi állam gyakorlatilag kezdetleges mezőgazdászati elvektől vezéreltetve, nemzetgazdászatilag úgy tönkre megy, hogy politikai kísérletekkel sem lesz megmenthető.”105 Az elsősorban megvalósítandó gyakorlati teendők közé az önálló bank, az önálló vámterület felállítását követeli, de mellettük megreformálandónak ítéli közoktatásunkat is. Követeli még a progresszív adózás bevezetésével a „munka és tőke viszonyának” igazságosabb szabályozását, mindenekelőtt a nevetségesen kivételezett nagybirtokok adózási rendszerét. Végül felveti a munkáskérdés megoldásának kérdését is. Bakay és Herman — több más mellett — elküldik tervezetüket bírálatra Kossuth- hoz is. Kossuth 1875. március 17-i keltezéssel küldi el válaszát Hermannak. A nagy terjedelmű — több mint 25 oldalas — fejtegetés teljes egészében elveti Bakay próbál98 Kossuth Lajos iratai. IX. kötet. Bp. 1902. Athenaeum. Kossuth Lajos levele Herman Ottóhoz. 33. p. Közölve az Emlékiratban is. 100 Bakay Nándor: A magyar nemzetgazdászati párt keletközése, indoka, vezérelve és végcélja. Szegedi Híradó, 1875. március 19. 17. évf. 34. sz. 1. p. 101 Uo. 102 Uo. 103 Uo. 104 Uo. 105 Bakay Nándor: Nemzetgazdászati igényeink csoportosítása érdekében. Alföldi Iparlap, 1875. február 10. 1. évf. 5. sz. 1. p. 285
