Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Papp János: Bakay Nándor indulása és politikai pályája – a végső kudarcig

dolkodású iparos is szokott megjelenni.”33 34 35 36 37 38 Összejöveteleik legfontosabb része a fennálló rendszer feletti vitázásuk volt. S „politikai tekintetben úgy lehet mondani, hogy a lehető legszabadelvűbb viták helye volt. az iparos lakása.”34

De városa közéletében a 60-as évek legelején más területeken is érdekes és jelentős szerepet vállalt. így hangadója s egyik vezetője lett a Felsővárosi, úgynevezett Kis Kaszinónak. Ez az egyesülés a nevében viselt városrészben a Bach-korszak alatt a városi ellenállás egyik góca volt. A falai között tömörülő ifjúság nem egyszer igen kellemetlen s esetenként messzehangzó „csínytevésekkel” keserítette meg a kor hatalmasainak életét. Talán a legemlékezetesebb ezek közül az 1860-i volt, mikor is többek között Bakay Nándor vezetésével megakadályozták az utolsó szegedi megyefőnök, Jombart tiszteletére rendezendő fáklyásmenet megtartását azzal, hogy az előzetesen megrendelt, majd leszállított fáklyákat részben a Tiszába, részben a közeli árokba boríttatták.36

Mindezek eredményeképp a „Provizórium” előtti feléledő átmeneti alkotmányos időszakban beválasztják Szeged képviselő testületébe. Ezzel teret és lehetőséget kap az aktív politikai cselekvéshez. Megalapozott önérzettel írhatja az addig megtett útjára visszatekintve: „Kortársaimra hivatkozom, hogy az egyszerű iparos ifjú lakása a nehéz elnyomatás korszakában nem volt-e a leghasznosabb gyűlhelye a gyéren ápolt hazai társadalmi és politikai ügyeknek.

Kortársaimra hivatkozom, tegyenek tanúságot mint vettem részt tudományos vitatkozásaikban. Résztvettem e város az időszerinti szellemi ébresztésére szolgáló munkákban, az első sajtóközlöny megalkotásában: míg ez nem volt, évekig levelezője a kényuralom által fojtogatott hazai lapoknak. írtam és cselekedtem határozottan.”36

IV

Bakay majd a hatvanas évek vége s a hetvenes évek elején a népkörök, elsősorban az Alsóvárosi Népkör, révén lett városában s egy pillanatra országosan is azzá a politikai tényezővé, mint amivé lett. Ezt igazolja Cserzy Mihály visszaemlékezése az ő népkörbeli szerepére,37 nekrológja, de Szabó László „Szeged halála és feltámadása” című munkájának egy kitétele is.38 Különböző indítású és indulatú megjegyzések, de mindegyikük egyet bizonyít: az általános kortársi vélemény őt tartotta a „népkörök elnökének, vezérének és megalapítójának.”39 Azonban mielőtt e minőségében színre lép, fontos és szerteágazó szerepet vállal városa közéletében. így egyik megalapítója és sok éven át cikkírója lesz az 1859-ben indult Szegedi Híradónak. Sőt, mikor a lap felelős szerkesztőjét bebörtönzik, Bakay „lelkesen” kiáll mind a bebörtönzött, mind a lap addigi irányvonala mellett.40

De nem hanyagolja el kapcsolatait iparostársai felé sem. Mint Szegednek ekkor már ismert közéleti embere meghatározó szerepet vállal „A szegedi iparos segédek egyesületének” megalapításában, valamint az azt megelőző sajtókampányban. A rá

33 Uo.

34 Uo.

35 Cserzy Mihály: Az öreg Szeged. 1922. Az új „Élet”. 15. p.

36 Bakay Nándor politikai vallástétele. Szeged, 1875. Burger Zsigmond özvegye.

37 Cserzy Mihály: Az öreg Szeged.

38 Szeged halála és feltámadása. I—III. köt. Szeged, 1929.

39 Közvélemény, 1902. január 26. 5. évf. 21. sz. 3. p. Nekrológja.

40 Kempelen Győző: 7 hét Jósefstadban. Szeged, 1861. Szerző. 119. p.

271