Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875

ján a vármegye megválasztotta 42 tagú, most már csak a két „vidéki” kerületre illetékes központi választmányát.66 A testület még aznap megtartott első ülésén hirdetményt bocsátott ki, melyben ismertette az új választókerületi beosztást és az összeírás rendjét. Ezt követte az 1872. május 5-i ülésben megfogalmazott Figyelmeztetés publikálása, melyben a testület az egyelőre megbuktatott választójogi novella szellemében „értelmezte” az 1848: V. te. anyagi választójogi rendelkezéseit.67 A központi választmány fennmaradt iratainak hiányos volta miatt csupán a belügyminiszternek Návay Tamás főispánhoz intézett 1872. május 26-i leiratából állapítható meg, hogy a központi választmány — nyilván az erők átcsoportosítása miatt is — nem ugyanazon napokra rendelte el a választásokat a két megyei kerületben, ami a belügyminiszter szerint „a törvény és törvényes szokással merőben ellenkezvén a választásnak mind a nagylaki, mind a batonyai kerületben egy napon kell[-ett] megtörténni”.68 Az összeírások elleni reklamációkat tárgyaló 1872. június 3-i választmányi ülés elé kerülhetett a kívánságot közlő főispáni átirat éppúgy, mint az aznapi törvényhatósági bizottsági ülésen kihirdetett királyi meghívólevél69; s mindezek nyomán a választmány 1872. június 18-ra tűzte ki a választásokat. Szél Ákos vármegyei főjegyző, központi választmányi elnök 1872. július 9-én terjesztette a törvényhatósági bizottmány elé a központi választmány jegyzőkönyveit és iratait, melyek csak töredékesen maradtak fenn.70

A választókerületek

Az 1848: V. te. Csanád megye részére két követ választását hagyta meg (5. § B/ 89.), Makó városát pedig külön egy követ küldésére jogosította fel (5. § A/39.). A törvény szerint a törvényhatóságoknak minden követ (képviselő) választása végett önálló választókerületet kellett alakítaniuk, melynél figyelemmel kellett lenni a lakosság számára, valamint — elsősorban a főhelyet (székhelyet) illetően — a lakóhelyükön kívül szavazó választók könnyebbségére is (6. §, 7. § a/). E megbízatásnak Csanád vármegyében az utolsó, 1848. május 1-i közgyűlés tett eleget, amikor egy bizottmány által előzetesen megállapított terv szerint három kerületre osztotta fel a megyét.71

A törvény által külön említett Makó e beosztás szerint a vármegye első kerülete lett, noha etekintetben önállóságához a törvény helyes értelmezése szerint nem férhetett kétség. A második és harmadik kerület főhelye két mezőváros, Nagylak és Battonya — mindkettő korábban és most is járási székhely lett. Közöttük osztották meg a megye többi helységeit: mezővárosait, falvait, kertészközségeit és más népes pusztáit. E kerületi beosztás nem csupán 1848-ban érvényesült, hanem az 1860-as években is fennmarapt, s az 1871-es vármegyei szadályrendelet is alig változtatott rajta.72

A vármegye-székhely Makó városának sajátos kérdéseit későbbre hagyva, először a két „vidéki” kerület beosztását mutatjuk be, felhasználva minden rendelkezésünkre álló adatot.73

66 Maros, 1872. április 28.

67 Maros, 1872. május 12.

68 CsmL Csanád vm. kv. ir. ein. 4—1872.

69 Maros, 1872. június 9.

70 CsmL Csanád vm. thb. ir. 2135—1872.

71 CsmL Csanád vm. kgy. jkv. és ir. 823—1848.; OL Bm. 1687—1848.

72 CsmL Csanád vm. áb. jkv. 3064—1871.; Maros, 1872. április 28.

73 Adattár 3—6. — Itt jegyezzük meg, hogy a tanulmányunkhoz csatolt Csanád vármegye választókerületi térképe (1848) — Kogutowicz „Megyei térképek” sorozatában közreadott Csanád

176