Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében 1848–1875

A térképre tekintve szembeötlik, hogy a két választókerület helységei nem alkottak zárt tömböket. A makói határ által elvágott két Földeák különállása mellett is feltűnő, hogy miközben Kovácsháza mélyen beékelődött a battonyai választóketület községei közé, a Nagylakra gravitáló Sajtény választói sem természetes központjukhoz, hanem a battonyai kerületbe tartoztak. A választókerületi beosztás első tervezete szerint Sajtény még a nagylaki kerületbe, Kovácsháza, Nagymajláth, Mednyánszky- háza és Mezőhegyes pedig a battonyai kerületbe volt beosztva. Kérdés, hogy a közgyűlés elé terjesztett javaslatba miért került mégis a fordított, a közlekedési szempontoknak is ellentmondó megoldás.74

Az 1848: V. te. e rendelkezéseinek végrehajtása kapcsán számos helyütt, különösen a vegyes nemzetiségű kerületekben a magyar nemesi politikai vezetőréteg abba a nem éppen alaptalan gyanúba került, hogy ,,választókerületi geográfiát” űz az ébredező nemzetiségi mozgalmak rovására. Csanád vérmegye nemzetiségeinek 1848 előtti és a forradalom alatti politikai mozgalmairól egyelőre nincs tudomásunk. Ezekre utaló momentumokat később is alig-alig találunk, pedig a választások országszerte jócskán szolgáltattak alkalmat a nemzetiségiek fellépésére.

Fényes Elek 1847-es országleírása szerint Csanád vármegyében — a zsidóságot ide nem számítva — a nem magyar anyanyelvűek száma a reformkor végén meghaladta a 37%-ot. Az 1850-ben végrehajtott, a nemzetiségi hovatartozásra is kiterjedő népszámlálás adatai szerint a megye lakosságának mintegy 2/3-a volt magyar, 1/3-a pedig nem magyar nemzetiségű volt. Fényes 1867-ben az 1857-es népszámlálás elsődleges adatait felhasználva, a korábbi magyarellenes osztrák „számításokat” cáfolandó, Csanádban csupán a lakosság nem egészen 16%-át tekintette nem magyar nemzetiségűnek. Az önálló magyar kormány által végrehajtott első, 1870. évi népszámlálás vallási adatai alapján az eredendően nem magyar nemzetiségűek 28 %-os részarányát állapíthatjuk meg.75

Mindezek nyomán aligha tévedtünk, ha Csanád vármegye lakosságán belül korszakunkban 30% körülire tesszük a nem magyar nemzetiségűek arányát. Ez az akkor már teljesen magyar, a megye lakosságának mintegy 30%-át tömörítő Makón kívül, a két vidéki kerületben egyenlőtlen megosztásban, a kerületenkénti kb. 35—

vármegye térképe fölhasználásával készült. Térképünkön az Adattár 3. és 4. táblázata alapján 1848/ 1849-ben használatos elnevezésükkel tüntettük föl a helységeket. Az Oltvai Ferenc ny. levéltárigazgató szerint is nehezen vagy alig lokalizálható kertészközségeket és más népes pusztákat egybevontuk; ilyen esetekben az illető helységnév mellé + jelet tettünk. Ez történt a Fényes Elek (1851) által is egy néven kezelt Kovácsháza és Dombegyháza esetében, melyek az Adattár 2. és 3. táblázataiban is hozzájuk kapcsolt helységeket fogják össze. Ezen túl Földeákhoz csatoltuk a Földeáki kertészséget, Kevermeshez Kevermesmajort, Kunágotához pedig Geöcz-telepet. Nem tudtuk pontosan lokalizálni az Apátfalva és Csanád között levő Béka kertészközséget, valamint a Nagylak és Sajtény közé eső Töviskes és a feltehetően Kevermes közelében fekvő Kupa pusztákat. Az 1848-ban még Csanádhoz tartozó Földvárt az alapul szolgáló vármegyetérkép Pusztaföldvárként már Békés vármegyében tüntette föl; az eredeti megyehatárt e helységnek a Magyarország munkatérképén feltüntetett határa (Bp., 1969) alapján rekonstruáltuk. A megyehatár e részét a többi résztől eltérő módon jelezzük. Közelebbi adatok híján nem tüntethettük föl a választókerületek határait, csupán a hozzájuk tartozó községek belterületén jeleztük kerületenként és helységtípusonként eltérő jelzéssel. Egyedül az önálló választókerületet alkotó Makó mezőváros 1848-as határait jeleztük; az előbb említett térkép alapján hozzákapcsolva Lele (Püspökiele, Maroslele) kertészközség és Kopács puszta területét is. Térképünk a 262. oldalon van.

74 CsmL Csanád vm. kgy. ir. 823—1848.

75 Fényes Elek: lm. (1847) 353.; Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára (Pest, 1851) passim; Fényes Elek: A Magyar Birodalom nemzetiségei [...] (Pest, 1867) Palugyay Imre: Békés-Csanád, Csongrád és Honth vármegyék leírása. (Pest, 1855) 279—356. A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei [...] (Pest, 1871) 52—:53. Adattár: 6.

177