Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848–1871
szentesített, valamint a belügyminiszter 1870. augusztus 17-én kiadott 14 103 számú rendeletét, amely a törvény végrehajtásáról intézkedik.71 Az ügyek rendes menetét megzavarta az a körülmény, hogy az uralkodó Kárász Benjámint a főispáni tisztségtől saját kérésére 1871. április 5-én felmentette. Helyette a belügyminiszter előterjesztésére a király Rónay Lajost nevezte ki.72 Rónay Lajos főispánra várt az 1870. évi XLII. törvénycikk értelmében a megye törvényhatósága átszervezésének végrehajtása. A ráruházott jognál fogva június 15-re tűzte ki azt a megyei közgyűlést, amely hivatva volt a törvény 91. §-a szerint előírt tervezet kidolgozására megbízott küldöttség kirendelésére.73 A június 15-i közgyűlésen a főispán hangsúlyozta, hogy „...országos óhajtás volt már a közigazgatásnak rendszerbe öntése...”, a kormányzat kidolgozta a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvény- javaslatát és azt az országgyűlés elfogadta. A megyén van a sor, hogy a törvény végrehajtásához az előzetes intézkedéseket megtegye. Javasolta, hogy az előkészítő küldöttségbe 48 tagot válasszanak meg. A közgyűlés tagjai közül többen is javasolták, hogy a küldöttség számát emeljék meg 10 fővel. A főispán a javaslatot fejenkénti szavazásra bocsájtotta. A szavazás eredményeként a szervezési tervezet kidolgozására, az eredeti javaslatnak megfelelő 48 fős küldöttség nyerte a szavazati többséget. Ezek után a javaslatba hozott 48 személyt megválasztották. A megválasztottak között voltak: megyei és városi vezetőtisztviselők, földbirtokosok és azok képviselői, községi bírák, ügyvédek, orvosok, tanárok és a vallásfelekezetek papjai. A szervezési tervezet kidolgozásának határidejét 1871. augusztus l-ére tűzték ki.74 A 48 tagú bizottság munkájával nem tudott elkészülni augusztus 1-re, ezért a bizottság által elkészített tervezet megtárgyalására csak 1871. augusztus 10-én került sor a Rónay Lajos főispán által Szegvárra összehívott rendkívüli közgyűlésen. A főispán megnyitó beszédében ismertette, hogy a 48 tagú küldöttség három osztályra tagolódva készítette e! jelentését. Közölte, hogy a szervezést már nem lehetett tovább halasztani, „...mert az újabb időkben új elem nyert befolyást a közdolgok intézésében, szűkké vált... azon keret, amelyben azelőtt közigazgatásunk mozgott^ nem tarthatók fent a régi formák, szükségessé vált az adminisztrációnak új rendszerbe öntése... a közigazgatásra vonatkozólag szükségeinknek, óhajainknak megfelelő tervet készítünk...”75 76 Felhívta a főispán a gyűlés figyelmét arra is, hogy a nagy szervezőmunka során két szempontot kell különösen figyelembe venni. „Először. Biztosítsuk a jó rendet, tegyük lehetővé a pontos gyors közigazgatást. Másodszor. Kíméljük... amennyire az előbb említett főcél megengedi, az adózók finánciális érdekeit is.”70 A közgyűlés megegyezett abban, hogy a bizottság tervezetét első olvasásra tárgyalják. Elsőnek tárgyalás alá vették az országgyűlési választókerület kialakításának kérdését. A küldöttség azt javasolta, hogy a választókerületek kialakításánál legyenek tekintettel a szolgabírói járások kialakítására is. Ebben a kérdésben a közgyűlés úgy határozott, hogy a törvény fősúlyt helyez a tisztviselők személyes felelősségére. Felelős viszont csak az önálló tisztviselő lehet és így nem tartható fenn továbbra az önállóságot nélkülöző esküdti intézmény. Egy-egy szolgabíró azonban sem a tiszántúli, sem a tiszáninneni járás területére nem elegendő. Mégpedig azért nem, mert mindegyik rész nagy területén szétszórtan fekvő községekből áll. A járások vonat71 CsmL (Szf) 1870. aug. 29-i Csm. kgy. jkv. 1035. sz. 72 CsmL (Szf) 1871. ápr. 13-i Csm. kgy. jkv. 463. sz. 73 CsmL (Szf) 1871. május 22-i Csm. kgy. jkv. 527. sz. 71 CsmL (Szf) 1871. június 15-i Csm. rendkívüli kgy. jkv. 979—983 sz. 75 CsmL (Szf) 1871. aug. 10. Csm. rendkívüli kgy. jkv. 1030. 76 CsmL (Szf) 1871. aug. 10. Csm. rendkívüli kgy. jkv. 1030. sz. 155
