Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)

Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848–1871

IV. Csongrád megye közigazgatási szervezete a provizórium korában

Az uralkodó hogy minden akadályt elhárítson az önkényuralom felújítása, a provizórium útjából 1861. október 27-én betiltotta a megyegyűlések megtartását. Csongrád megyében az októberi diploma alapján szervezett megyei közgyűlés utolsó ülését 1861. november 4-re hívták össze. Ez évnegyedes közgyűlés lett volna. „...A közgyűlésre igen számosán jelentek meg, de a katonai hatalom közbejötté végett meg nem tartathatott...” Az alkotmányos tisztikar rövid tanácskozás után, „...minek utána a törvényes térről magát letaszítva látta...” legelső teendője volt, hogy óvás mellett minden tisztviselő aláírásával ellátott lemondását a főispánnak átadja. A főispán a lemondást törvényesnek találta és elfogadta, annak egy példányát a kancelláriára felterjesztette. A rend fenntartása érdekében, ideiglenes jelleggel a kormány újabb rendelkezéséig, a következő tisztviselőket kinevezte: Vidovich Imrét szolgabírónak, Hódy Imrét esküdtnek, Dobossy Lajost főpénztárnoknak, Pity Istvánt levéltárnoknak, Jeney Imrét főügyésznek, Dely Jánost, Horony Györgyöt telekkönyvi jegyzőnek. A főorvos, sebészek, csendbiztosok, utibiztos, raktári biztos, várnagyok, csendőrök és tömlöcőrök állásaikban ideiglenesen megmaradtak, „...mindezek megtörténte után a jövőben bízva a tisztikar fájdalmas búcsú után egymástól elvált — szétoszlottak —”.59

Csongrád megyében a főispán helyett újra császári biztost neveztek ki, Petrovich István személyében. A megyei közgyűlések helyett ezentúl tiszti gyűléseket hívtak össze. A megyei közgyűlések feloszlatása után az első tisztigyűlést 1861. december 30-án Hódmezővásárhelyen tartották meg. A tisztikar tagjai tisztségüket nem választás, hanem ismét kinevezés útján nyerték el. Petrovich István első ténykedése volt, hogy a december 30-i tisztigyűlésen az általa kinevezett tisztviselőktől kivette a hivatali esküt. A tisztségek betöltése a következőképpen alakult:

Első alispán: Főjegyző: Másod aljegyző: Első a 1 ügyész: Pénztárnok: Alszámvevő: Mérnök: Főorvos:

Központi tisztségviselők:

Vidovich Mihály Lubinszki Ignác Molnár Mór Kókai István Pokomándy Károly Szlávi k Károly

Adler Ignác

másod alispán: — első aljegyző: — főügyész: másod alügyész: főszámvevő: levéltárnok: úti felügyelő:

Stammer Sándor Csillag József Kádár Henrik Pity István Vidovich Bertalan

Temesváry Antal Bécsi József Kamotsay László

Szegvári központhoz tartoztak:

Szolgabíró: Balogh János esküdt:

Csendbiztos: Kolumbán Imre kerületi orvos:

Bába: Skorrek Magdolna várnagy:

Várnagy: Fekete Imre Vásárhelyen

Baromorvos: — selyemtenyésztési felügyelő: —

írnokok: Hacski János, Zóra György, Tóth Antal, Nagy Károly Praznovszky Sándor, Dunaháti Mészáros Antal és egy üres állás.

Törvényszéki táblabírák: Veres Lajos és Hadzsy György Telek könyvvezető: Horony György Telekkönyvvezető segéd: Déli János

59 CsmL (Szf) 1861. okt. 7. és az azt követő napokon Hódmezővásárhelyen tartott megyei bizottmányi ülés jegyzőkönyvének 1873. jkvi. sz.

151