Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848–1871
Tiszán inneni járáshoz tartoznak: Főszolgabíró: Vidovich Imre Szegeden Alszolgabíró: Beliczay Tamás Csongrádon Esküdt: Mlinkó József Szegeden Esküdt: Dóka Andor Csongrádon Csendbiztos: Rózsa Imre Szegeden Csendbiztos: Czillinger Lajos Csongrádon Kerületi orvos: Schönvizner János Csongrádon Kerületi orvos: Krikkai Ágoston Szegeden Kerületi orvos Beck János Kisteleken Bába: az eddigi Szegeden Bába: az eddigi Csongrádon Tiszán túli járáshoz tartoztak: Főszolgabíró: Kassa László Vásárhelyen Alszolgabíró: Müller János Szentesen Esküdt: Martók Béla Vásárhelyen Esküdt: Sipovszky Endre Szentesen Csendbiztos: Temesváry István Vásárhelyen Csendbiztos: Dunaháti Mészáros Ferenc Szentesen Kerületi orvos: Kovács Imre Vásárhelyen Kerületi orvos: Pillich János Szentesen Bába: az eddigi Vásárhelyen Bába: az eddigi Szentesen Stammer Sándor az új főügyész a tisztigyűlésen kijelentette, tiszttársai nevében, hogy „...minket nem a nép bizalma... hanem a hosszú hivataloskodásban szerzett türelem hozott ide... mi Őfelsége irányában az engedelmes fiút fogjuk játszani.”60 Az 1861. december 30-i tisztújításon 15 olyan tisztviselőt neveztek ki, akik az 1850-es tisztikarban is tisztséget viseltek. Az új tisztikar feladata volt, a Helytartó- tanácstól és az Udvari Kancelláriától kiadott rendeletek végrehajtása. Intézkedéseiket a nép mélységes megvetéssel fogadta. Munkájuk elvégzését akadályozták. Az ügyeket a tisztigyűléseken intézték. A tisztigyűlést hol közgyűlésnek, hol kisgyülésnek nevezték. A tisztigyűléseket havonta tartották meg. A tisztigyűléseket 1862. május 20-tól újra Szegváron, a megyeház épületében tartották. 1863. szeptember 9-én tartott tisztigyűlést újra közgyűlésnek nevezték. Ugyanis ezen a gyűlésen „...nagy számú megyebeli birtokos és minden rendű és rangú lakos...” is megjelent. (Hogy ezt lehetővé tették, annak az volt a célja, hogy a kormányzat helyi szerveit népszerűsítse.) Az alispán negyedévenként beszámolt a megye közigazgatási állapotáról, az újoncozásról, az ügyforgalomról, a közegészségügyi viszonyokról, a közutak állapotáról és a gazdasági viszonyokról. A törvényszék ügyforgalmáról, büntető peres, polgári peres, valamint a telekkönyvi ügyekről a másod alispán számolt be. A jelentéseket nem a tisztigyűlés, hanem a főispáni helytartó hagyta jóvá, vagy kifogásolta.61 A megye szervezeti és személyi állapotában lényeges változás csupán 1864. évben történt, amikor is Petrovich István főispáni helytartót március 12-én Torontál megyébe nevezték ki főispáni helytartóvá. 62 Helyette Rozgonyi Bertalant nevezte 82 82 CsmL (Szf) 1864. május 23-i tisztigyűlés jkv. 310. sz. 60 CsmL (Szf) 1861. dec. 30-án Hódmezővásárhelyen tartott Csongrád Vármegyei tisztigyűlés 1. sz. 81 CsmL (Szf) 1863. május 5-én Szegváron tartott tisztigyűlés 697—698 sz. 152
