Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848–1871
1853. február 2-án csupán azt jelentette, hogy a megadott időben a járások és községek között a megyében területi változás nem volt.45 A községi szervezet vonatkozásában Albrecht főherceg 1852. január 19-én kiadott rendeletében intézkedett arról, hogy a korábban földesúri hatalom alatt álló községek a megyehatóság főhatósága alá tartozzanak. Meghagyta hogy a megyehatóság intézkedik ezentúl minden olyan ügyben, amelyek a községek szervezetét, ügyeik intézését és egymás közötti viszályát illeti. A megyehatóságot illette a községi elöljáró és tisztviselők kinevezése, megerősítése, hivatalukból való felfüggesztése és elmozdítása is. Hozzá kellett felterjeszteni a községek javaslatait a hivatalnokaik számának, vagy járandóságának növelése vagy csökkenése tárgyában is. A község vagyonához ingatlan vételhez 200 forintot meghaladó építkezési kölcsön felvételéhez szükséges volt a megyehatóság hozzájárulása. A megyehatóság vizsgálta meg a községek költségvetését és évi zárszámadását. Ha a járási hivatal valamelyik határozatot kifogásolta, azt a megyehatóság elé terjesztette döntés végett.46 Ez a rendszer a községek vonatkozásában a földesúri alávetettséggel szemben némi előnyökkel járt, de az egészséges fejlődés azon lehetőségeit nem hozta meg, amelyet az 1849. évi Stadion-féle községi törvény megígért. A Stadion-féle liberális irányzat megbukott. Ferenc József 1851. december 31-én kinyilvánította a birodalmi alkotmány eltörlését és szentesítette az új kormányzati alapelveket. így vált teljessé a nyílt császári abszolutizmus. A rohamos fejlődésnek indult kapitalizmust többé nem lehetett háttérbe szorítani. Mindinkább megkövetelte a maga helyét a hatalom gyakorlásában. Ennek a törekvésnek következménye, hogy a közigazgatási tisztségek betöltésénél mind több és több polgári származású személy jut hivatalhoz. A nyílt császári abszolutizmus idején (1852—1860) Csongrád vármegye közigazgatási szervezete, kisebb személyi változásoktól eltekintve, megmerevedett. Lényeges változást csak az 1860. évi októberi diploma hozott. Hl. Az októberi diploma nyomán létrejött intézkedések, a megyei önkormányzat visszaállítása Az 1860. október 20-án kiadott diplomában az uralkodó elrendelte, hogy a régi megyehatárokat állítsák vissza, a kancellár tegyen javaslatot a főispánok kinevezésére. Az újonnan, kinevezett főispánnak kell azután közreműködni a megyei bizottmány és tisztikar megválasztásában. A közigazgatási hatóságok és törvényszékek hivatalos ügykezelési nyelve újra a magyar nyelv lesz. A városi és falusi községek azonban megkapják azt a jogot, hogy a községi, iskolai és egyházi ügyekben a maguk által választott nyelvet használják. Az új hatóságok megalakulásáig a fennálló hatóságoknak tobább kell működniök. A polgári és büntetőjog rendelkezésein a diploma nem változtatott.47 Ezek után került sor 1860. december 18-án Hódmezővásárhelyen a „Sas” vendég- fogadó nagytermében Csongrád vármegye közgyűlésére, Tomcsányi József fáispán vezetése alatt. Ezen a közgyűlésen mintegy 450 személy vett részt a megye községeiből. Első napirendi pontként bejelentette az új főispán, hogy (miután a megye tisztikar nélkül van, a szükséges rend fenntartása végett) megyei főjegyzőül Osztrovszky 45 CsmL (Szf) 993/1853. Csmf. ált. ir. 46 Sashegyi Oszkár: Id. mü. 48—49 1. 47 Sashegyi Oszkár: Id. mü. 74—75 1. 147
