Tanulmányok Csongrád megye történetéből 2. XIX. század (Szeged, 1978)
Molnár László: Csongrád vármegye közigazgatási szervezetének átalakulása 1848–1871
közvetlenül a kerületi főbiztos alá volt rendelve, ugyanúgy mint Csanád, Csongrád és Békés megyék, azaz korábbi önálló törvényhatóságára még tekintettel voltak. A belügyminiszter 1851. január 1-ét jelölte meg a közigazgatási szervezés végleges határnapjául. Az újonnan szervezett hatóságoknak ezen a napon kellett volna a működésüket megkezdeni. Az átszervezés azonban vontatottan haladt. A helytartó tanács is 1851. április 10-én kezdte meg működését. Ferenc József 1851. október 10-én nevezte ki ideiglenes helytartói működésbe Albrecht főherceget.42 Albrecht főherceg bizonyos fokú önkormányzatot kívánt biztosítani a községeknek a közigazgatás terén. Hogy ez nem valósulhatott meg, azt a helyi tisztviselők akadályozták meg. Csongrád megye főnökét a kerületi főispán 15 716/1851. sz. rendeletével arra utasították, hogy tegyen jelentést arról, hogy a községi választmányi tagok megválasztására a néphangulat kielégítő-e. A jelentésben adatokat kértek a községek lakóinak számáról, valamint a választásra jogosultak számáról. Ezen túlmenően kérték a választásra jogosultak számához arányítva a községi választmány tagjainak számát is javaslatba hozni. A megválasztandó polgármester személyére nézve, helyenként a rendszerhez hűséges 3—3 személyt is kértek megnevezni. Csongrád megye főnöke a kerületi főispánnak azt jelentette, hogy a szabad választás gyakorlására a Csongrád megyében levő községek lakosságát nem tartja eléggé megérettnek és lecsillapodottnak. Ennélfogva jelentésében csak a lakosság lélekszámát és a lakosság arányába javaslatba hozott községi választmányi tagok számát, valamint a javaslatba hozott 3—3 polgármester jelölt nevét terjessze fel 1851. október 29-én. Javaslata a következő volt: Szeged sz. kir. városban az 50 244 lakos után 36 községi választmányi tag és 3 polgármester jelölt közül egy személy. Szentes mezővárosban 22 136 lakos után 24 községi választmányi tag és 3 polgármester jelölt közül egy személy. (1851. okt. 29-ét megelőzően Szentes polgármesteri állásáról önként lemondott Kugler János polgármester. Állásában csak a megyefőnök utasítására maradt meg a községi rendszer életbeléptetéséig.) Hódmezővásárhely városban 33 090 lakos után 30 községi választmányi tag és 3 polgármester jelölt közül egy személy. Csongrád mezővárosban 12 595 lakos után 24 községi választmányi tag és 3 polgármester jelölt közül egy személy.43 A választmányi tagságra és a polgármesteri tisztségre javasolt személyek ügyében a válasz 1851. november 4-i keltezéssel megérkezett a pest-budai kerület főispánjától Csongrád megye főnökéhez. A kerületi főispán a községi választmányi tagságra javasoltak névjegyzékében felsoroltakat a kerületi főispán változtatás nélkül kinevezte. A polgármesteri tisztségre jelöltek közül Szeged sz. kir. város polgármesterévé Wöber Györgyöt, Hódmezővásárhely mezőváros polgármesterévé Keresztes Lászlót, Csongrád mezőváros polgármesterévé Bogyó Mihályt és Szentes mezőváros polgármesterévé Jurenák Edét nevezte ki a kerületi főispán. Utasította a megyefőnököt, hogy a községi közügyek ideiglenes szabályozására kiadott utasítás 35-ik szakasza szerint vegye ki a hivatali esküt a kinevezett polgármestertől. A községtanács tagjait pedig egyetértésre és buzgóságra szólítja fel. Tegye kötelességükké a községek érdekeinek képviseletét, a beléjük helyezett bizalomnak igyekezzenek megfelelni.44 A kerületi főispán 1853. januárjában jelentést kért a megyefőnöktől arról, hogy 1850. óta a közigazgatás terén milyen szervezeti változások történtek. A megyefőnök 42 Sashegyi Oszkár: Id. mü. 42—43 1. 43 CsmL (Szf) 7834/1851. Csmf. ált. ir. 44 CsmL (Szf) 8122/1851. Csmf. ált. ir. (A kerületi főispán Szeged sz. kir. várost itt császári királyi városnak nevezi. 146
