Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Sárközi István: A tanítók jelentései a lakosság életviszonyairól Csongrád megyében az 1930. évi népszámlálás idején

Akció szerint megtervezett népiskolák s tantermek építő mun­kái 1931-re befejeződtek, részben pénzügyi források kiapadásá­val elakadtak és a fogadalmi templom építésének befejeztével a munkanélküliség mindig több munkás családnak okozott lét- fenntartási gondokat. Az ipari termelés korlátozása vagy szüne­teltetése az ipari munkásság életkörülményeiben a nyomor fokozódásához vezetett. A kisadófizetőkre, elsősorban a szegényparasztságra, nyomasz­tó teherként nehezedett a kultúrális objektumok költsége. Sze­ged város törvényhatósága 1925-ben kötelezettséget vállalt, mi­szerint 50 éven át, évi 25 vagon búza egyenértékével járul hozzá a város közönsége az egyetemi negyed s a klinikák építési költ­ségeihez.19 Ez azt jelentette, hogy többségében a szegény pa­rasztoknak kellett a korábbinál is súlyosabban adózni, nemcsak az elemi iskolákért, hanem a klinikákért és az egyetemi intéze­tekért is. Nem kétséges, hogy 1925-1931 között Csongrád me­gyében - Szegedet is beleértve - megvalósított kultúrprogram keretében épült 34 új iskola s a régi iskolák bővítésével össze­sen 184 tanterem, az 1928-ban megnyitott Polgári Tanárképző Intézet s a már említett árkádos kiképzésű egyetemi negyed ko­moly, s a kapitalista korszakban a legszámottevőbb kulturális gyarapodás volt.20 Azonban a kisadófizetőkre alapozott hatal­mas építési költségek előteremtése, behajtása mindinkább súlyos akadályokba ütközött. Már az 1928-29-es költségvetési évben - és a későbbi évek során - az iskolai építkezésre fordított, az államtól 20%-os kamatra felvett kölcsön; 218 000 pengő, s a 10% kamatra kölcsönzött 120 000 pengő visszatérítése, a Népiskolai Akció időszakának végére bekövetkezett gazdasági válsággal sú­lyosbított gazdasági és megélhetési nehézségek miatt, megold­hatatlan akadályokba ütközött. Erre való tekintettel Szeged vá­ros polgármestere átiratban kérte Csongrád vármegye és Szeged város tanfelügyelőjét, hogy „olyan irányú felterjesztést szíves­kedjék intézni a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úrhoz, hogy a hátralevő törlesztetlen kölcsönrészt elengedni szíveskedjék.”21 Ugyanebből az időből származó tanfelügyelőségi iratok pedig arra utalnak, hogy sok helyen a lakosság nagy részének rossz 19 Délmagyarország napilap 1925. március 25. Tízmillió nyolcszázezer koronába kerül a szegedi egyetemi telep felépítése. 20 Tájékoztató elemi iskoláink fejlesztéséről 1925-1930. Budapest. 25-26. oldal. Ugyanerről lásd; Statisztikai Évkönyv 1931. Budapest, 1932. 251-253. ol. 55

Next

/
Thumbnails
Contents