Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
A. Sajti Enikő: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden
Foglalkozás 1934 1939 ipari munkás 541 344 irodai és kereskedelmi alkalmazott 42 31 napszámos, kubikus 189 57 kisgazda, földbirtokos 4 19 közalkalmazott 147 152 önálló kisiparos, kiskereskedő 200 216 orvos, ügyvéd, stb. 5 6 nyugdíjas, magánzó, gyáros 145 227 egyéb 33 18 Nem akarjuk a két választói névjegyzék közötti eltéréseket abszolutizálni, a vereség fő okának sem kikiáltani, mint Földes és az SZDP helyi vezetősége, de néhány mozzanatra érdemes felfigyelni. Nevezetesen az ipari munkások, napszámosok, kubikosok számának csökkenésére és a nyugdíjasok nagyarányú előretörésére. Ez két okra vezethető vissza. Egyrészt ebben a városrészben korábban főleg építők laktak, akik egy része munkanélküliség miatt a bankkölcsönnel épített házát nem tudta kifizetni, el kellett adják. Főleg nyugdíjasok, volt tisztviselők, katonatisztek, vasutasok vették meg. Másrészt az az a törvény, amely bevezette országszerte a titkos választójogot, tovább szűkítette a választásra jogosultak körét, elsősorban az agrárproletárok, a szegényparasztság és a munkás- osztály egy részét fosztotta meg a választáson való részvételtől. A kudarc fő okait tehát a következőkben foglalhatnánk össze: a fasiszta, szélsőjobboldali ideológiák hatásának fokozódása, s ezzel összefüggésben a Hivatásszervezet átmeneti megerősödése, a választói kerület összetételének és magának a választójognak az SZDP szempontjából valóban hátrányos alakulása, valamint Jeneinek, a NÉP jelöltjének személye. A Hivatásszervezet a NÉP és az SZDP mellett, mint láttuk, viszonylag kevés szavazatot kapott. Bekapcsolódása a választási harcokba mégis elég volt ahhoz, hogy megossza a munkásosztály sorait, s a NÉP jelöltje kerüljön ki győztesen. A törvényhatósági választásokat a helyi erőviszonyok lemérésének is tekinthetjük, a parlamenti választások előtt, ahol a Szociáldemokrata Párt kétségkívül jelentős presztizsvesKjesé&et szenvedett. 1939 áprilisában meglepetésszerűen, kormányzói irattal feloszlatták a parlamentet, és kiírták az országgyűlési választásokat. 91
