Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

A. Sajti Enikő: Az SZDP és a jobboldal küzdelme az 1939-es választások előtt Szegeden

A választásokat májusban, két nap alatt kívánták lebonyolítani. „Az országgyűlési képviselő választások főként azért lettek két napra kitűzve, hogy a csendőri és rendőri karhatalom meg­felelően mozgósítható legyen. Ezen cél elérése érdekében lehe­tőleg úgy lett megállapítva a szomszédos vármegyékben a válasz­tás napja, hogy az egyik vármegyében folyó hó 28-án, a másikban pedig folyó hó 29-én lesz a választás”63, közölte a belügyminisz­ter a főispánokkal. A választási küzdelemben Szegeden öt párt vett részt: a Polgári Szabadság Párt (Rassay)64, az SZDP, a Kisgazda Párt,65 MÉP és a Nyilaskeresztes Párt. A MEP listáját a miniszterelnök, gróf Teleki Pál vezette, de ott szerepelt még Varga József ál­lamtitkár, Peták Nándor „kisgazda”, Rosta Lajos, postatiszt, Szélpál Benő kisgazda, Parragi Ferenc vasmunkás, aki „a ke­resztény munkások bizalmát élvezi.” A Kisgazda Párt Eckhard Tibort, vitéz Shvoy Kálmánt, Becsey Lászlót, Takács Bélát, Bába Jánost, ifj. Nagyiván Jánost, a Polgári Szabadság Párt Rassay Károlyt, Pap Róbertét, Czöndör Józsefet, Szabó Kál­mánt, Kopasz Lajost, Török Józsefet jelölte. A Szociáldemokrata Párt listáján Valentiny Ágoston, Dáni János és Lakó Antal neve szerepelt. A nyilasok először id. Szálasi Ferencet akarták indítani, de ezt id. Szálasi „betegsége miatt” nem vállalta, így a listavezetők Hubay Kálmán és dr. Szögi Géza lettek.66 A pártok egyre élénkülő mozgolódásából már februárban arra lehetett következtetni, hamarosan választások lesznek.67 Az SZDP helyi vezetősége ekkor úgy ítélte meg a helyzetet, hogy „eleve adott a kudarc”. Ebben, az SZDP választási esélyei számára valóban kilátástalannak tűnő helyzetben „nem biztos még, hogy a szociáldemokraták indulni tudnak.”68 A többi pártnál valóban jóval később kezdték meg a választási agitációt. Míg a nyilasok és kisgazdák már április 21-én illetve április 30-án is tartottak választási gyűléseket,69 addig az SZDP az 63 CsmL Szeged Város Főispánjának bizalmas iratai. 79/1939. 64 A Rassay-féle Polgári Szabadságpárt régi hagyományokkal rendelkezett a városban. Rassay tíz évig volt Szeged országgyűlési képviselője. A párt párhuzamosan a szélsőjobboldal előretörésével, fokozatosan veszített hatásából. 65 A Kisgazda Párt (1937 novemberétől Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Agrár­párt néven működött) amúgy is gyenge tekintélyének sokat ártott, hogy második helyen jelölte Shvoy Kálmán nyugalmazott altábornagyot, kormánypárti disszidenst. 66 Délmagyarország, 1939. május 11-12. 67 Erre utalt Földes február 27-i jelentésében. PI Arch. 658. f. 6. /296/1939. február 27. 68 Délmagyarország, 1939. május 6. 69 CsmL Rendőrségi iratok. IV/21/21/1939., IV/30/1939. 92

Next

/
Thumbnails
Contents