Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

kibontakoztatása. 1919. április 16-án azonban megkezdődött a román burzsoá csapatok általános támadása. A többszörös túlerőben levő, és a franciák által felderítő tevékenységgel és kisebb egységekkel támogatott királyi román hadsereggel szemben a szerveződésének kezdetén levő, vezetési problémákkal küszködő, s a túlerőtől dezorganizálódó Vörös Hadsereg nem tudott ellenállni. A románok április 21-re majdnem elérték a mai országhatárnak megfelelő vonalat.

1919. április 24-én elesett Sarkad, a következő nap Gyulára vonultak be a románok, 26-án pedig megszállták Békéscsabát, a Tisza-Maros-Körös-köz legfőbb közlekedési és katonai gócpontját. Békéscsaba feladásával végleg eldőlt, hogy a Tiszántúl nem tartható tovább, a Vörös Hadsereg egységei parancsot kaptak, vonuljanak vissza a Tisza vonalán túlra. Április 28-án Szarvas, Gyoma, Orosháza, Dévaványa és Körösladány jutott a királyi román csapatok kezébe. Ugyanezen napon a franciák bevonultak Hódmezővásárhelyre, de másnap felváltották őket a román egységek, s megszállták Szentest is. Április végére tehát a román csapatok elérték a Tisza vonalát a Viharsarokban és a Tiszántúl északi részén is. Közben megmozdult az északi és a déli front. A szerb egységek április 27-én elfoglalták Makót és Nagylakot.2 A jugoszláv csapatokat május 3-án a franciák, majd június 17-én a román egységek váltják fel. Május elejétől már csak Csongrád és Kistelek tartozik a Tanács- köztársaság fennhatósága alá, valamint Balástya (Szeged-Felső- központ) és még néhány kisebb település, tanyaközpont.

1919 júliusában a Vörös Hadsereg a tiszai offenzivája keretében megkezdte területünk felszabadítását is. Július 20-án a Vörös Hadsereg egységei északon Szolnoknál, délen Csong- rádnál és Mindszentnél átkeltek a Tiszán és felszabadították Mindszentet, Szegvárt és Szentest, egyik járőrük Hódmezővásárhelyen is járt. Vidékünk északi részén a vöröskatonák eljutottak Békés megye északnyugati határáig, az egyik előőrs Gyomáig nyomult. Az I. hadtest 2. hadosztálya (a szentesi csoport) ellen, amely túlságosan közel került Szegedhez, 23-án a románok egy kisebb egysége lendületes támadást indított, és a hadosztály zömét visszavezette a Tisza mögé. Másnap a hadosztály ugyan még visszafoglalta Szentest, de csak azt egy

2 Hajdú Tibor: A Magyarországi Tanácsköztársaság. Kossuth Könyvkiadó, 1969. 169. 1.

8