Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Gecsényi Lajos: Munkásmozgalom-történeti kiadványok Csongrád megyében

MSZMP, megalakulását követően erősödött, noha a megye területén az MSZMP csoportok csak illegálisan tevékenykedhettek. A kommunista szervezőmunka erősségét mutatta, hogy egyes szakszervezetekben (bőrösök, építők, földmunkások) kialakult szimpatizáns csoportokat az MSZMP hatósági szétverését követően sem sikerült felszámolni s így bázisául szolgálhattak a gazdasági válság idején kibontakozott mozgalmi fellendüléshez.

Az 1926-os parlamenti választások után a hatósági terror élesebben és brutálisabban lépett fel az osztályharcos szervezetekkel szemben s ennek hatására a szervezettség bizonyos mértékig visszaesett. A helyi szociáldemokrata pártvezetésben előtérbe kerültek az óvatosabb, megalkuvóbb személyek. Ennek következménye volt, hogy bár a földmunkásmozgalomban fokozott intenzitással jelentkezett - éppen az MSZMP agrárprogramjának hatására is - az új szociáldemokrata agrárprogram kidolgozásának igénye, sem az 1928-as szegedi, sem az 1929-es hódmezővásárhelyi földmunkás kongresszusok napirendjén nem szerepelt e fontos kérdés.

Végül, a csupán néhány oldal terjedelem ellenére is, fontosnak tartjuk a második füzet végén a munkás kultúr- és sportmozga- galomról írt összefoglalót, amely talán még jobban ráirányítja a helytörténetírás figyelmét a munkásmozgalomhoz vezető út s a mozgalom résztvevői képzésének e fontos formáira.

A feldolgozások sorát Tamasi Mihálj „A dolgozók harca a nyomor és a kizsákmányolás, az ellenforradalmi rend ellen 1929- 1935” c. munkája zárja.11 Írásának központi témája a gazdasági világválság idején a megyében kialakult társadalmi politikai helyzet, a munkásmozgalom tevékenysége. Ezt egészíti ki a válságot követő másfél-két esztendő hasonló tematikájú ösz- szefoglalása.

A megye jellegéből fakadóan a gazdasági katasztrófa hatása legkiterjedtebben a mezőgazdaságot sújtotta. Ezt súlyosbították a harmincas évek kezdetén bekövetkezett természeti csapások (árvíz, aszály). A falusi munkanélküliség hatalmasra duzzadt, a nyomor óriási mértéket öltött. Az iparban különö11 Tamasi Mihály: A dolgozók harca a nyomor és kizsákmányolás, az ellenforradalmi rend ellen 1929-1935. Szeged, 1971.

212