Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Gecsényi Lajos: Munkásmozgalom-történeti kiadványok Csongrád megyében

sen a legkiterjedtebb iparágak: az építő- és textilipar szenvedtek a krízistől.

A gazdasági válság forradalmasító hatása a városokban és falvakban egyaránt éreztette hatását. 1929-1930 folyamán erősödött a szakszervezeti mozgalom, nőtt az illegális KMP befolyása, de ezen túl szaporodtak a falusi munkanélküliek spontán megmozdulásai, tüntetései. A tüntetések csúcspontját a szeptember elsejei szegedi, makói, csongrádi, majd az 1930/1931 fordulóján lezajlott szegedi és csongrádi megmozdulások jelentették. Erőteljesen fokozódott a szociáldemokraták falusi szervező munkája, számos új pártszervezet alakult. Jelentős tömegeket átfogó demonstrációvá szélesedett az MSZDP által szervezett 1932. április 7-i memorandum-átadási akció. Makón és környékén a 48-as Függetlenségi és Kossuth Párt hagyományos működési területén kísérletek történtek a demokratikus, baloldali gondolkodású erők összefogására. Az állandó rendőrségi üldözés közepette újra és újra megújult KMP és KIMSZ szervezetek, hosszabb eredményes tevékenység után, 1932 őszétől, a többszöri letartóztatások következtében, aktivitásuk csökkentésére kényszerültek.

A mezőgazdasági válság elhúzódása 1934—1935-ben politikailag mozgósította a kis- és középbirtokos parasztság egy- részét. E csoportokkal kapcsolatot kerestek és találtak a szociáldemokrata és kommunista erők is. E helyi együttműködési próbálkozásokban felfedezhetők - bár a szerző által eltúlzott mértékben - az antifasiszta összefogásra tett kísérletek bizonyos elemei.

Mind Bárány Ferenc, mind Tamasi Mihály alaposságra törekedve, sok adat alapján, helyes értékeléssel készítette el tanulmányát. Sajnálni lehet, hogy a terjedelmi korlátok miatt fokozott tömörségre való törekvés olykor a puszta adatszerűségnél megállította őket. Feltehetően emiatt maradt el olyan fontos kérdésnek, mint az MSZDP községpolitikájának, vizsgálata vagy Tamásinál a kultúr- és sportmozgalom áttekintése. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a majdan elkészülő megyei munkásmozgalom-történeti monográfiában illetve a további részfeldolgozásokban már e kérdésekre is választ kapunk.

*

213