Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

mos olyan adattal rendelkezünk, amely arra enged következtetni, hogy ha Horthy kiugrási kísérlete a proklamációt követő órában nem jut csődbe, és a meglepetéstől felocsúdó, a teendőket latolgató, politikailag aktívabb munkás- és parasztembereknek marad ideje a cselekvésre, akkor az október 15-i események során a tömegek is hallatták volna hangjukat.253

A demokratikus tömegmozgalom fellendülésének legnagyobb eredménye volt az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívását a helyi nemzeti bizottságok készítették elő. A felszabadult országrészen, a nemzeti bizottságok által szervezett tömeggyűléseken választották a képviselőket, akik megválasztásuk után azonnal elindultak - ki szekéren, ki lovon, ki szovjet teherautón, vagy más járművön, esetleg gyalog - a felszabadult Debrecenbe, ahol a megalakulás napja már ki volt tűzve.

Mint már utaltunk rá és az előző fejezetekben is foglalkoztunk vele, ez a forradalmi tömegmozgalom 1944 őszére, októberére kialakult Dél-Magyarországon.251 A Kommunista Párt helyi szervezetei ennek eredményeképpen az elsőként alakultak meg, és Dél-Magyarország nagyobb városaiban, Békéscsabán, Makón Szegeden azonnal átveszik a szovjet csapatok megérkezésekor a vezetést. A forradalmi tömegmozgalom kialakulását mutatja be egy délmagyarországi község, Gyoma esetében Győri Imre is.255 Hasonlóan hű krónikása a forradalmi lelkesedés bemutatásának id. Komócsin Mihály.258 A forradalmi tömegmozgalom kiszélesedése eredményezi a népi szervek megalakulását.257

A tanulmányunkban ismertetett levéltári dokumentumok azt bizonyítják, hogy a második világháború végéig az egyre fokozódó fasiszta terror következtében sem sikerült teljesen felszámolni a haladó erőket, sőt ezen erők száma a felszabadulás idejéig lassan, de állandóan emelkedett. Volt tehát Dél-Magyar- országon a fasizmus fertőzésétől mentes olyan aktív mag, amelv politikailag fel volt készülve az új helyzetre, amely politikai érettségénél fogva jogosan vette kézbe a felszabadult Dél253 Vö. Pintér István uo. 51.1.

251 Kanyó Ferenc: A forradalmi tömegmozgalom kialakulása Csongrád megyében 1944 őszén = MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának Évkönyve Szeged, 1973. 3. 1.

255 Győri Imre: Felszabadulás a Viharsarokban = Szabadság, te szülj nekem rendet! Szerk.: Nagy Eta, Petrák Katalin, Kossuth, Bp. 1970. 7-21. 1.

256 Id. Komócsin Mihály: A felszabadult Szeged első napjai = A Szabadság hajnalán Kossuth, Bp. 1965. 99-107. 1.

257 Kanyó Ferenci, m. 9. 1.

176