Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944

Magyarország irányítását. Abban kell látnunk ennek a létező, ellenálló, aktív magnak a jelentőségét, hogy kedvező „október 15-e” esetén258 bizton lehetett volna számítani a dél-magyarorszá­gi lakosság széles rétegeire fegyveres felkelés esetén. Az ellenállás egy erkölcsi magatartást és társadalmi maga­tartást rejtett magában, kitágította, de ugyanakkor átültette, megvalósította azokat a politikai gondolatokat, amelyeket ko­rábban a fasizmus keletkezésekor, hatalomra jutásakor anti- fasizmusnak neveztek. Dél-Magyarországon kifejlődött egy út az antifasizmustól az ellenállásig, mely az antifasizmus gon­dolatát, társadalmi tartalmát szélesebb keretekbe transzponálta át. Az ellenállási mozgalmat mégsem lehet kizárólag a német- ellenességre, a német nácizmus elleni harcra korlátozni. Az ellen­állási mozgalom Magyarországon nem csupán a német náciz­mus ellen harcolt, hanem azon politikai, társadalmi viszonyok ellen is, melyek a fasizmust életre hívták, megerősödését lehe­tővé tették. Az ellenállási mozgalom Magyarországon - mégha mértéke kisebb is volt, mint más országokban - felvetette a liberalizmus túlhaladását, s egy új, az emberi szabadságot minden irányban értelmező társadalmi rend megvalósításának igényét is. Pintér István: Magyar antifasizmus i. m. 393. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents