Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
b) Az ellenállás megszervezése és kibontakozása A Békepárt és a Magyar Front röplapjainak hatása. Ellenállási csoportok. Forradalmi tömegmozgalom kialakulása. Hazánkban a fegyveres ellenállás, a fegyveres harc feltételei csak 1944 nyarára, őszére értek meg. Ezt a Kommunisták Magyarországi Pártjának háború alatti politikája messzemenően tükrözi is. Nálunk csak a német megszállás után találkozunk fegyveres ellenállásra szólító felhívásokkal, a fegyveres harc szervezésével. A Szovjetunió elleni hadba lépés után a KMP helyesen, nem irreális célkitűzésekkel, hanem a való helyzetet elemezve, a magyar viszonyokat messzemenően figyelembe véve munkálta ki a magyar ellenállás fejlődésének útját. A fegyveres küzdelem 1944 végére hazánkban is az ellenállási mozgalom alacsonyabb formáiból fejlődött ki. Ezek a formák igen változatosak voltak. Az egyes személyek vagy kisebb csoportok ösztönös antifasizmusától, egyszerű szervezkedésétől kezdve, az elnyomott dolgozó osztályok és néprétegek többségének passzív ellenállásán keresztül, a háborús termelést szabotáló, a gyárak és a lakosság kitelepítését, a fasiszta intézkedések és parancsnok végrehajtását gátló vagy akadályozó akciókig, és a katonai szolgálatot egyedül vagy csoportosan szökés vagy átállás útján megtagadó formákon át, egészen a magas fokú tudatosságot, illegális politikai és szervezői munkát igénylő tevékenységig az ellenállás valamennyi formáját megtalálhatjuk. Ezek egyrészt objektív előzményét, másrészt - a tudatos tevékenységen keresztül - előfeltételét is jelentették a magasabb szintű ellenállási mozgalomnak. A kommunisták erőfeszítései több heti tárgyalás után sikerrel jártak s 1944 májusában létrejött a Magyar Front. Ez „új szabadságharcot, új népháborút” hirdetett meg. A fegyveres harc elindításának három döntő szubjektív alkotó tényezője 1944 augusztusában:203 a munkásság, a parasztság, a hadsereg. „Nem elég agitálni és ellógni a munkát az üzemekben. Rongálásokra, szabotázsokra van szükség. Sztrájkokra, az általános sztrájk és a fegyveres felkelés előkészítésére...” - írta a párt központi lapja204 a Béke és Szabadság. 203 Dokumentumok a magyar párttörténet... i. m. 196-197.1. 201 Fegyverrel... i. m. 25. 1. 11 161
