Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)
Perneki Mihály: A délmagyarországi antifasiszta ellenállás történetéhez 1941–1944
A kommunista agitáció hatásaként a megszállást követően fokozódott az ellenállás Békés megyében. Ez kifejezésre jutott a munkavégzés és a beszolgáltatás megtagadásában. Az aratási munkák idején Sterbecz József nagybirtokos bérleti gazdaságában Váradi Sándor vezetésével205 a munkások egymás után taga- ták meg a munkát. A főszolgabíró csendőröket vezényelt ki és karhatalommal kényszerítette a dolgozókat a munka elvégzésére. A megszállás előtt legális, most illegalitásba került ellenzéki pártok vezetőit a kommunisták azonnal felkeresték és tárgyalásokat kezdtek az ellenállási front szervezéséről. Kommunista kezdeményezésre májusban létrejött az ellenállási mozgalom felső szerveként a Magyar Front. A Magyar Front megalakulása fontos állomása a németellenes erők összefogásának. Létrejöttének elsősorban demonstratív és politikai jelentősége volt. A Magyar Front lelke a Békepárt volt. A partnerek, különösen a Kisgazdapárt jobboldali vezetői nem álltak egyértelműen a nemzeti felszabadító mozgalom ügye mellé. Elutasították a harc élesebb formáit, elsősorban a fegyveres felkelés megszervezését. A Kisgazdapárt jobboldali vezetői több esetben tiltakoztak a Magyar Front éleshangú felhívásai ellen. Ez a magyarázata, sok más tényező mellett annak, hogy a gyakorlati tevékenység mesz- sze elmaradt a propagált feladatoktól, és 1944 őszéig a fegyveres harc nem bontakozott ki.206 A földmunkások és szegényparasztok között erősödött a német fasizmus és a rendszer elleni hangulat. Szaporodtak a „kormányzósértések”, az állami és társadalmi rend elleni „bűn- cselekmények”, a fegyveres erők, az alkotmány, a hatóság és a hatósági közegek elleni „bűncselekmények”. Mind többen kerültek magatartásuk miatt rendőrhatósági felügyelet alá. Például Walfisech Károlyt a 8130/1939. ME. sz. rendelet 1. §-a alapján helyezték rendőrhatósági őrizet alá, azzal az indoklással, hogy „megállapítást nyert Walfisech Károly az 1918-as forradalom egyik részese volt, és azóta is baloldali felforgató elemekkel állandó összeköttetést tart, miért is magatartását állambiztonsági szempontból veszélyesnek kell minősíteni.”207 Csicsely Pál szarvasi lakost szintén rendőrhatósági őrizetbe veszik, in205 Molnár Pálné i.m. 439. 1. Uo. 441. 1. 207 BmL: A Szarvasi járás főszolgabírájának iratai 8947/1944. sz. 162
