Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

Béla kormánybiztos főispán nyílt levélben búcsúzott a várost a megszállás végén elhagyó városkormányzótól. „Mi különösen hálásak vagyunk Tábornok úrnak, hogy az ön parancsnoksága alatt álló francia sereg városunkban megóvta az élet- és vagyonbiztonságot és megoltalmazta a román és szerb csapatok által az általuk megszállott területeken gyakorolt atrocitásoktól” - írta32 Kelemen, aki szegedi ellenforradalmi szervezkedés aktív résztvevője volt, nyilván nem udvariasságból hálálkodott, hiszen a francia megszállás igazán kitűnő lehetőséget nyútjott az ellenforradalmi szervezkedés számára. Kétségtelen óvta a vagyonbiztonságot is. Ami azonban az „atrocitásokat” illeti, kicsit rózsaszínűre sikeredett a kép, a haladó erők erről nyilvánvalóan nem nyilatkoztak volna hálával. Az viszont bizonyos, a franciák, akik kevésbé voltak közvetlenül érdekeltek a beavatkozásban, valamivel kisebb brutalitással játszották el a megszálló erők szerepét, mint a nacionalizmustól fűtött királyi román és délszláv katonai egységek. A francia megszállás kedvezőbb volt a munkásmozgalom számára is, a munkásszervezetek folytonosan működhettek. Ám nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a francia imperializmus szerepe és így felelőssége a magyar tanácshatalom felszámolásában, valamint az ellenforradalmi fasiszta diktatúra hatalomra segítésében nagyobb, mint az utódállamoké.

A franciák Aradon is segítséget nyújtottak a szerveződő ellen- forradalmi erőknek. 1919 április második felében „Arad megyei csendőrség” néven ellenforradalmi fegyveres alakulatot szerveztek, amelyet a „nemzeti hadsereg” csírájának tekintettek. Az „Arad megyei csendőrség” 1919. április 28-án a franciák irányításával bevonult Battonyára, és a politikailag „gyanús” embereket magukkal vitték, amikor eltávoztak.33

A megszállás s a háborús állapot a vázolt politikai problémákon kívül tetemes anyagi veszteséget is okozott az amúgy is végsőkig kimerült országnak és így vidékünk számára is. 1919- ben és 1920-ban százával érkeztek Szegedre és a Viharsarok más városaiba, falvaiba a menekültek és a kiutasítottak. 1920 augusztusig 7500-an települtek át Szegedre, elsősorban a jugosz32 Szeged... 91. 1.

33 Aradi Hírlap, 1919. ápr. 25., 26. és május 1., valamint Arad és Vidéke, 1919. ápr .20. Az anyagot Szabó Ferenc volt szíves rendelkezésemre bocsátani.

16