Tanulmányok Csongrád megye történetéből 1. 1919–1945 (Szeged, 1977)

Bárány Ferenc: A munkáshatalom felszámolása és az ellenforradalmi rendszer kiépítése a Viharsarokban

láv területről.31 Békés megyében 1920 októberében 399 családot helyeztek el 2236 fővel, de még 609 személy elhelyezése megoldatlan probléma. Békéscsabán 1923-ban is 99 azoknak a menekült családoknak a száma, akik vasúti kocsikban laktak, mert elhelyezésüket nem sikerült megoldani34 35. A menekültek, kiutasítottak többsége tisztviselő, közalkalmazott volt, így tovább duzzasztották a hivatalnoki, tisztviselői kart. 1921-ben Békés vármegyében például 6 jegyző a menekültek közül került ki, valamint 16 városi alkalmazott és 9 vármegyei alkalmazott is. Ezek nacionalizmusban és hivatali főnökeik iránti feltétlen alázatban honi társaikon is túltettek.

A román megszállás közvetlen anyagi veszteségeit 1921 augusztusában Csongrád megyében körülbelül 100 millió koronára becsülték. Hódmezővásárhelyen 1887 szarvasmarhát, 924 lovat és 960 db juhot rekviráltak, amelyből 305 marhát, 75 lovat és 30 db juhot fizettek ki, s ezen kívül nagymennyiségű búzát, rozsot és más gabonát is összeszedtek.36 Csanád megyében Makón 40, a Központi járásban 90 millió korona kárt okozott a megszállás.37 Békés megyében a mezőgazdaságot ért károk összege 276 560 000 korona, azaz több mint 39 millió pengő. A szomszédos Bihar megyében 10, Hajdú megyében 28 millió kár keletkezett.38 Az adatokat az ellenforradalmi rendszer hivatalnokai állították össze, így azok nyilvánvalóan magasabbak, mint a tényleges károk, de kétségtelenül bizonyítják így is, hogy a veszteségek még nehezebbé tették a rossz gazdasági viszonyokból adódó alacsony életszínvonal elviselését a dolgozó tömegek számára. A közellátás katasztrofálissá vált, a malmok nem kaptak utánpótlást, de hiánnyal küszködtek az élelmiszeripari gyárak, üzemek mellett a textilgyárak is.39

A megszálló burzsoa intervenciós csapatok a saját ellenforradalmi munkásellenes tevékenységük mellett biztosították, segítették a magyar ellenforradalmi erőket, lehetőséget nyújtottak szerveződésükhöz. A franciák védőszárnyai alatt Szegeden ellenforradalmi központ jött létre még a Tanácsköztársaság

34 Szeged, 1920. aug. 19. és Szegedi Napló, 1920. júl. 1. A megszállás alatt súlyos veszteségeket szenvedett a mezőhegyesi állami ménesbirtok is. Makó és Csanád-Torontál vármegyei községek... 358. 1.

35 Körös-vidék, 1920. dec. 28. és 1923. júl. 22.

36 Szentesi Hírlap, 1921. aug. 11. és CsmL/Hr/ Tan. ir. 2381—1919. sz.

37 Makói Friss Újság, 1921. aug. 11.

38 BmL Alisp. ír. 3865-1929. sz.

39 Szegedi Új-Nemzedék, 1919. nov. 9. és A Munka, 1920. febr. 22.

2

17